Magyar rovásírás leletek 1

A Vízözön után, Kr.e. 11.000 körül kezdett el az emberiség újra sokasodni. A települések fejlődésnek indultak, a lakosság létszáma gyarapodott, a sumer városok virágkoruk idején, 8.000 évvel a Vízözön után, 100.000-300.000 lakossal rendelkeztek, és a mai szinthez mérhető modern szervezettségben éltek. A kutatók szerint áramot, repülőt és számítógépeket is használtak:

Volt család, pénz, házasság, építkezések, tudomány. béke, jólét.

Felgyorsult az éghajlat felmelegedése és ezzel az elsivatagosodás. A sivatagi népek nomadizálva új legelők irányába indultak. Nem fegyverrel nyitottak maguknak utat, hanem hosszan tartó beszivárgással. Kisebb- nagyobb bandákban, csoportokban érkeztek, nyájakat legeltetve, és óvatosan tapogatóztak szabad legelők után. Egyelőre nagyon örültek, ha a füves pusztákon valahol Mezopotámiában megállhattak és felállíthatták nomád sátraikat. Ezeken a pusztaságokon az ő beérkezésükig csak gyér lakosság tartózkodott, mert a földműves életformájú úri/árja népesség a termőföldeken összpontosult, folyók, tavak és tengerek mellékén. A bejövők tehát, ha már túljutottak a határzáron, zavartalanul gyülekezhettek a Tigris és Eufrátesz között elterülő füves-puszta földeken. (Eredetiért katt a képre.)

A magyar népek az együttélés módját szabályozták:

1, a városállamokban volt a király, központi kormány, papság, közigazgatás.

2, volt naptáruk, ami igazodik a mezőgazdasági termeléshez.

3, vallási életük volt egyházi szervezettel, templomokkal.

A falvakban élő magyarok a városállamhoz tartoztak:

1, szép házakban éltek.

2, többségben földművesek voltak, kertet műveltek, gyümölcsöket termeltek és sok háziállatot tartottak.

3, Földjeiken szántottak, vetettek, arattak, kenyeret ettek.

4, a mai kor nézetéből is jólétben éltek.

Ezt mivel a templom és a vallás volt a központjuk, templomgazdaságnak nevezik a kutatók.

Nem így éltek a sivatagosodás elől Asszíria irányából bevándorló migránsok.

Nomádként más volt az életmódjuk. Rendszeres munkával, termeléssel nem foglalkoztak. Hol itt, hol ott felütött sátrakban éltek. Apróbb állatokat tartottak, gazon is megélő kecskét és birkát. Mikor a legelőt letarolták, felélték, sátraikat másik legelésre alkalmas területen állították fel.

A nomádnak nem volt se háza, se kertje, se gyümölcsöse. Csoportokban éltek, nem voltak intézményeik, hivatalnokaik. Csoportjaikat a törzsfőnök személyes hatalma tartotta össze, a nyers erő. A magántulajdon fogalmát sem ismerték, hiszen náluk minden közös volt, még a nők is, minden mindenkié, aki a kötelék tagja. A származást éppen a nő közös volta miatt az anyai ágon tartották nyilván, hiszen biztosan csak az anyát lehetett tudni. ( Vö: Mostati sebastiano: Histoire et la civilisation des peuples Sémitiques Paris, 1955. 36-43.old. és Moscati S: The face of the ancient orient…new York, 1962.) .

A sivatagi népesség túlszaporodásával a magyar népek országaiba vándoroltak, ahol mesés jólétben és gazdagságban éltek őseink.

Nem is akarták betartani a magyar népek törvényeit:

A nomádoknak nem tetszik, hogy dolgozniuk kell, ha itt akarnak élni.

Reklamálnak, hogy ők itt rabszolgák és elnyomják őket.

Erőszakoskodnak a nőkkel. Nem értik meg, hogy a magyar nők nem a tulajdonaik.

Nem fogják fel, miért nem szedheti le a magyar termését, miért nem legeltetheti állatait a magyarok termőföldjein. Miért nem gázolhat át a megművelt területeken.

Nem tartja meg a vallást, nem jár templomi istentiszteletekre, és nem akar semmiképp beilleszkedni.

Fegyveres összecsapások alakultak ki:

A migrációs bevándorlóknak az ősi szabadságát korlátozzák, tehát őt "elnyomják". Ezeket a szabályokat, intézményeket - a nomád le akarja rázni magáról, hogy "felszabaduljon". Súlyosbítja a két fél viszonyát az, hogy a nomádnak a letelepült lakosság felett katonai előnye van és messze hordó nyilaival a harci bárdot forgató, nehézkes földművesek fölé tud kerekedni. A földműves helyben lakik, földjei, városállama határán túl nem üldözi támadóit, nem megy el nagyobb távolságra.

Mikor a migránsok csoportja megszaporodva a politikai hatalmat megszerezte, a törzsek vezetői beleültek a városok palotáiba. Berendezkedtek és beköltöztek a magyar várakba, városokba. Az őslakókat kikergették, aki nem ment megölték tömegmészárlásokat rendezve.  A törzs vezetője ugyanolyan zsarnoki módon uralkodott a leigázott földműveseken, mint tette sivatagi törzsfőnök korában sajátjai felett.

A magyar népek sorsa és a migrációs hullám eredményei:

Élve nyúzzák meg a magyar férfiakat:

A vezetőréteget alkalmatlanná tették a nép irányítására. Kiszurkálták a szemüket, kitépték a nyelvüket, a fiúkat kiherélték, a lányokat ágyasaikká tették.

A fegyveres ellenállókat kivégezték, nem ejtettek hadifoglyokat.

Nyugalom nem lett addig, míg több száz éven keresztül véres háborúkkal a magyar lakosságot ki nem irtották. El nem űzték földjeikről, a behódoltakat összeházasítva be nem olvasztották az alacsonyabb kultúrából jövő, de szaporább népbe.

A nomádok által elfoglalt első vár a homokos füves puszták melletti Só-úr vára volt. só a homok régi magyar neve. Idegen nyelvű kutatók ASSOI népeket ázsiai népeknek nevezték el.

ASSURI = a+só+úr+i nép a sivatag, homok urának az alattvalóját jelentette. Valószínűleg ebből lett a szarmata népnév. Asszíria királyai jelvényeiket a magyaroktól tanulták. Ilyen a szárnyas napkorong ábrázolása ember alakkal.

A nap korongjába, melynek jelentése ÚR, az ember alakot vésték bele, aki a kezét felemeli és mutat vele: Az, as jelentéssel. Két szárny fogja közre az egészet, a ma, Mat szótagjelentéssel. Bentről kifelé olvasva: AZ+ÚR+MAT-ja, aS-úr+Mat-ja, Só-úr matja, földje. Mat jelentésű szótaggal jelölték a földterületet.

Már említettük, hogy a magyar népek nyugati területein, Ta, talaj értelemben jelölték a földet, így: Héti-ta, Maúri-ta, Égi-ta, Pilis-ta. (Ezek Hettita, Amorita, Egyiptom, Pilisiek országa.)

A Habúr folyótól nyugatra vándoroltak a homokos puszták állatát, a kígyót használták népi szimbólumként. W. Budge professzor a kígyó jegyzékében is szerepeltet Sata nevű kígyót. A kígyó nevét írják Sata, Sita, Sheta alakban. Ezt a rézkígyó szimbólumot használta Mózes is egy másik asszírral szövetséges csoport megszervezője. (Eredeti történethez és képért katt.) Mózes-Mezős?-Mosás?Mi lehet a neve?

A Hab-úr = Habúr folyóról származik a hab-víz, ember-úr elnevezés használatával a héber név, ami víz mellől jövő embert jelenthet. H nélkül is értelmes, szimbólumuk a sakál, kutya, hiéna, eb-er, eb-úr. A kusoktól átvett jelképeknek tűnnek. A háború szavunkra is hasonlít habiru = háború. A mindenfelé kóborló csoportok fegyveres fosztogatásból éltek.

Habúr folyóhoz tudjuk kötni az Ab-ram nevet is. (Ábram, Ábrahám.)

A régi Keletre beköltözött népek a magyar kultúrát készen megkapták. Az érkezésük idején több mint háromezer év óta működő civilizációval találkoztak. Mindenütt magyar nyelvű népekkel kerültek kapcsolatba. A főnyelv, a királyok, papok, városok, falvak, tanyák lakossága Kr. e. 15-13.században mindenütt magyar volt. Őseink magyar földrajzi és helyneveket, magyar nyelvű szövegeket hagytak maguk után.

2016.05.29. (Felhasznált irodalom: Dr. Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete, és a Magyarságtudományi Intézet szabadon bemutatható és felhasználható művei, Wikipédia adatai, képek forrása internet szabadon bemutatható képei.)