Magyar rovásírás leletek 1

A térség az Eufrátesz folyó nagy kanyarjától a Földközi-tengerig, és Egyiptom határáig terjed. Ősi neve Mauri-ta, ma=magyar, úri, ta=talaj, föld. Itt terül el Palesztina (pilistim, pilisiek), Fönícia (punok, fentiek, hun/pun/pan, pannonok), Szíria (szíső, szélsők, de írják egyes kutatók szíriusziaknak is őket), Kánaán (Kan-hon). Az Eufrátesz kanyar és Habúr között Úrhona nevű terület. Mauri-ta (Kánaán és Szíria) népessége töltötte be hét úr törzse területét, Hét-országot. (Hettita, Héti-ta Kis-Ázsiában, a Halis fennsíkján. (Halas folyó.)

Egyiptom ősi nevei Alsó és Felső Egyiptom, jogarairól: Bot = Bothon, Ostor=Esthon. Az egészet Égi-ta néven ismerték, Égi ország, az Isten országa, talaja, földje. A Mén- királyok uralkodásakor a Ménnek-országa, Mennyek – országa elnevezés is elterjedt.

A Habúr folyótól keletre a Tigrisen túli hegyekig Bori-ta nevet viselte a terület. A bor ma is a víz egyik megjelölése Erdélyben élő magyaroknál, mint a homok másik elnevezése só. A Bori-ta, vizek földje ismertebb neve Mezőföld, Mezopotámia. A déli nyúlványa a már megismert felkelő nap országa, Szem-úr országa, Sumer.

A ma-úr-i elnevezés egytagú magyar szavakból áll: MA – a termőföldet, hazát jelentő, egyiptomi részen tárgyalt mat szavunk. ÚR - az embert jelentő szó, úr népeknek is nevezik a magyarokat. Maúr, a föld ura, királya, -i képzővel bővítve a király embereit, alattvalót, honi, hazai embert jelent. A magyar név további változatai:

mag-ari, mag-uri, mat-ar-i, mah-ari, mas-ari, mári, móri, stb… nép tömb a világ sok táján élt.

A nyugati Mauri-ta  és a keleti Bori-ta között a nyugati rész volt a nagyobb népességű, gazdagabb, politikailag fejlettebb és tevékenyebb. Felelősséget éreztek a városállamok és létrejött birodalmak királyai a keleti, testvérnépek segítésében.

A Kánaán – Szíria területén élő mauri magyarok látva és érezve az erőszakosan egyre nagyobb tömegekben érkező sivatagiak megszállását, a keletről jövő veszélyt és bevándorlást a Tigris folyó vonalánál akarták megállítani. Innen keletre a kus és szemi-ta (sivatagi) népek bevándorlása már akkora mértékű volt, hogy a magyar népek kisebbségbe kerültek, párhuzamos társadalmak jöttek létre. Az őslakóknak nem volt elégséges katonai erejük a hatalom megtartásához.

Az Ázsiából és Indiából jövő népek, törzsek csoportjai akadály nélkül jöhettek a mesés jólétben és gazdagságban élő magyar államokba. A lakosságot zaklatták, fegyveres erővel megtámadták, erőszakoskodtak a lakossággal.

Egyiptom példáját követve a (szíriai) Haláp (Aleppó) a környező városállamokkal szervezkedve hadsereget állított fel és a veszedelem színhelyére irányította katonai erejét. A magyar csapatok bevonultak az Eufrátesz mellett Mári várába, a Tigris folyónál Asszur várába. Kr.e. 1850 körül létre hozták az 1 Asszuri Birodalmat, magyar vezetéssel és hadsereggel.

A Másik hadsereget a Jordán melletti magyar városállamok állították fel. Ők a fontos stratégiai elhelyezkedésű Babilont segítették meg. Innen létre hozták Kr.e. 1830 körül az 1. Babiloni Birodalmat, szintén magyar vezetéssel és magyar haderőre támaszkodva. (Baba Ilona országa, népmeséink Tündér Ilonája?)

A nyugaton élő maúri magyarok, miután segítségére siettek a keleten élő magyar testvéreiknek, együttesen kézbe vették a terület katonai védelmét.

A városi, falusi civilizációt, a közbiztonságot helyre állították.

1 Babiloni Birodalom

Leghíresebb királya Hammurapi volt (Kr.e. 1728-1686). Eredeti leírásban: Kha-maúr-ab-i. Ezt már értjük, egytagú magyar szavak összetétele:. A maúri magyar népből származott. Ab, hab, pap szavunkat is felismerjük, -i képzővel. A keleti magyar szokás szerint a Kha, kő, ország jelentésű szótag a szó elején szerepel, mint értelem hatázozó. mai, magyar szórendben írva és olvasva: mauri (magyar) pap országa.

Dr. Baráth Tibor írta, hogy e papkirály egyik felirata megörökítette a király feladatait:

1,A gonoszokat elűzze országából. ( A gyilkolásra és rablásra csak kiutasítás?)

2,A gyengéket megvédje az erőszakoskodóktól.

3,Világosságot adjon a fekete fejű emberek felett, miként Isten és a Nap teszi a földön. (Aki bevándorolt, megtartja törvényeinket, megtanulja a nyelvünket és beilleszkedik a társadalomba, dolgozik, mint a magyarok, az maradhat.)

Hammurapi fenntartja a békét és a biztonságot. A Dél – Mezopotámiában élő magyar népek védelmében az ország északi részén összefüggő vár-védelmi rendszert építtetett. Felvirágzott a kulturális élet. Kiemelkedővé vált az irodalmi tevékenység. A gazdaság, a lakosság életszínvonala fellendült.

Mauri pap (Kha-maúr-ab.i = Hammurapi) király leghíresebb emléke, azaz emlékmű, amire törvényeit vésték.

A képen, az emlékoszlop tetején Isten ül, a Nap képében, széken ülve. Isten úr-széke = Isten országa.

Előtte áll Isten földi képviselője. ezért a földön áll Isten képe, a király.

Nézzük a képírás további jeleneteit, a szokásos magyar szavak összeolvasásával:

Hammurapi jobb karja feltűnő pozícióban, könyökben felfele áll. Karja+áll=jelzi régiesen, hogy ő a kara+ál=király.

Isten jobb kezével feléje nyújt egy ÚR jelű karikát. Isten felé eső részen, a karikán egy bot, pálca van: A. Az egészet Isten fogja a kezével, régiesen: kete. Magyar logikával összeolvassuk:

Isten országa akaratából úr-a-kete= Uralkodó, király e földön.

Asszúrban (Só-úr várában) a sivatag szomszédságában és Mári várában is mauri magyarok adták a véderőt, katonaságot, rendfenntartást. Mari város nevében a mauri-mari név ismerhető fel. A fővezér címe „mauri nagyja” volt.

Asszúrban őseink az égi Istent tisztelték. Tisztelték a napot, SIMEGI (sümegi?) mai sorrendünkben: SZEM+ÉGI = Égi Szem. Nabu-ra = Napúr. Hudena = hud = Hold, ena = anya. Hold anya néven nevezték a Holdat. Templomot is építettek, ma ZIKKURATnak írják.

Eredeti hangrendben:

az ekh-úr-sag = Az Ég-úr-szék. Az Égúr székének nevezték. Olvasták a kutatók Kurk-urának = kurk = kerek, úr = úr háza. A Kerek Úr háza.

Kánaánból hozták magukkal a vallásukat, Bál, vagy Bél, Él, tiszteletét. Hozták női párját, ANU-t, a nőt, anyut, anyát.

Hitük szerint a városállamok királyai, helytartói Istentől kapták megbízásukat és hatalmukat.

A király az Ég Ura képviselője a földön: Ég-Úr-Képe.

A helytartója, helyettese, Igurkp kepe= Ég-Úr-Kép képe.

Isten papja: Sams(i)-ra-man = Szemes-Úr-Méne. Szimbólumuk állata az oroszlán, arab és ősi magyar nevén magaru. A magyar szavunkat ismerjük fel benne.

Asszúr-Mári-Babilon védelmi vonala kb. 200 évig ellenállt a sivatagi népeknek és támadásaiknak.

Az Arab-félszigeten a sivatag mellett is voltak városállamok, melyekkel foglalkoztunk, vagy ezután olvassuk el leleteiket.

Yemen, Hadramat, Sába, (fővárosa Marib, benne a mauri névvel) Mén királyság, hozta létre az Eritreában lévő Axumi királyságot. (Axum= égi szem.) Mintha e védvonalnak a meghosszabbítása lenne az Egyiptomig tartó városállam láncolat.

A magyar országok és népek keleti védelmi határa Kr.e. 1650-1500 között már akkora katonai nyomás alá került, hogy nem tudta visszatartani az erőszakos behatolókat. Asszíria és Babilon határvidékén törték át a megszállók a határt. a sivatagiak, szemi-ták elfoglalták Asszur várát, ettől kezdve asszuri, asszír, és szemi-ta, sivatagi népnek nevezik őket.

Az Indus – völgyéből érkező kusok fokozatosan beköltöztek Babilóniába.

Sivatagi istenük előírta nekik a gyors szaporodás parancsát.

A magyar népek és szövetségeseik, akik között voltak kusok és szemiták is, és a magyarsághoz akartak tartozni, vagy már a 200 év alatt magyarrá lettek, nyugatra indultak (menekültek) a nyugati magyar népekhez. (Zab folyó, nem kell á-val írni.)

Kutatók szerint szövetségesként kerültek Goshen (Koshon) területére Egyiptomba a kusok és a József-féle törzs is.

Az irodalmi leletek a régi magyar jó világot siratják, mikor még nem járt köztük kígyó, farkas, skorpió és vadkutya (sakál). Ezek a sivatagi népek szimbólumai.

A mauri magyar népek újra rendezték védelmi erőiket.

Ismét egy jól védhető területen állították fel a védvonalat (országhatárt).

Ez a kisázsiai Halys =Halas folyó kanyarjában levő fennsík. (Ma Kizil Irmak). Szíriában élő hét törzs hadserege a területet elfoglalta. Nagy sikerrel járt a 7 magyar törzs összefogása, HÉT ÚR ORSZÁGA, Héti-ta néven (hettiták) nagy sikereket értek el a magyar területek megtartásában és védelmében.

Létre jött a Hettita – Birodalom, 1 Maúri-ősúr (Kr.e. 1629-1590) idejében. (Hét-ország.)

A szövetségvezető városai:

-Karkemis (Karika-nap-mása)

-Damaszkusz (Dámaszék)

-Árpád

-Aleppó (Haláp) voltak.

Ettől kezdve a Habúr (Hab+úr) folyóig magyar csapatok állomásoztak a magyar népek védelmében. A betelepülés, migrációs válság, megszállás, beszivárgás, és rabló, harci cselekmények invázióját itt a természetes határfolyónál és az Eufrátesznél kívánták megállítani.

A Hettita – Birodalom szövetségi rendszere kiterjedt Kánaán és Szíria, (Palesztina és Jordán-völgye) népeire is.

Kr.e. 1279-ben Egyiptom és Hét-ország, a két magyar birodalom szövetséget kötött. Egymásnak örökös barátságot, békét, és katonai segítségnyújtást ígértek. (Ha valamelyiküket egy harmadik ország megtámadja. A kor erőviszonyai mellett ez Asszíria volt.)

Kr.e. 1264-ben 2. Ramszesz (Ra-mása, Úr –mása) feleségül vette 3. Hattus-úr lányát. Egyiptomi nevét a kutatók Ra-neferu-nak olvassák.

Kr.e. 1190-ben a Hettita – Birodalom eddig pontosan nem tisztázott okok miatt összeomlott. a kutatók szerint a fővárost hatalmas tűzvészek és akkora támadás érte, hogy a Halys (Halas) területéről a lakosság elmenekült. A menekülési útvonal a Balkán, Égei-tenger szigetei, majd az Északra vezető út a Duna mentén a Kárpát-medencébe.

A megmaradt szíriai városállamok Egyiptommal szövetségben várták az ellenség támadásait, és bíztak az egyiptomi hadsereg védelmében.

Hét-ország elestét akkora menekülthullám kísérte, mint előzőleg az 1 Asszúri és 1 Babiloni Birodalom elestét.

Az események Kr.e. 11-8-század között történtek.

Az Egyiptomon kívül eső és Asszíria határáig terjedő megmaradt magyar kisállamok, városállamok még 500 évig tartó sikeres védelem után, Asszíria seregei előtt sorra elestek. A megmaradt magyarokat megölték, akik tudtak, nyugatra menekültek. A túlélők, helyben maradtak, Kr.e. 8-6-sz-ra becsülten összekeveredtek összeházasodtak és beolvadtak a hódítók közé. De volt egy szent maradék, aki őrizte magyarságát az elnyomásban is.

Párhuzam: mai trianoni határainkon kívül eső magyarországiak is kitartóan őrzik magyar kultúrájukat. (Eredeti cikkért és képért katt a képre.)

2016.05.30. (Felhasznált irodalom: Dr. Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete, és a Magyarságtudományi Intézet szabadon bemutatható és felhasználható művei, Wikipédia adatai, képek forrása internet szabadon bemutatható képei.)