Magyar rovásírás leletek 1

Isten Ra neve a lakóhelyeink nevében:

Ra-kos= Rákos, Mak-ra, Mecs-ér, Ra-mocsa (Ra-mása) Ra-monya, Harta, Mohora, Mozsor, Makarja, Kis-ar, Nagy-ar, Csász-ár, Ászár, Nád-or, Modra, Mod-or, Megyer.

Égúr név: Eger, Egerszeg, Egerszalók, Egres nevek vannak Vas, Sopron, Veszprém, Somogy, Baranya, Temes, Nagyszőlős, Torontál megyékben.

Égúr széke (=Egurscug), Égúr vára, Égúr zára, Égúr pataka értelemben. Zágráb: Az Ég Úr-Hab (pap) városa.

Ezek a kereszténység idejében is fontos vallási helyek maradtak.

Az Eger patak nevét Anonymus Ég-ÚR alakban írja. Ikervár régi írása Ik-Úr-Vár= Égúr vára. A mai Egervárra ugyanúgy az Ég Urára irányítja a hívők figyelmét.

(Akkora mennyiségű helynév következik, hogy eltekintünk a lexikonokra való hivatkozástól. Aki nem hiszi, járjon utána.)

Mezőföldön élt (Mezopotámia) ókori Szemúr, Szemes, Szem neve helyneveinkben szintén benne van. A szókezdő SZ néhol elváltozott cs, z, zs hangra. Ilyenek Szem-es, Szom-or, Szo-or-óc, Szem-ely (Szem-hely), Csém, (Szem), Csoma, Csomor, Csömödér, Zombor, Zsombor, Sümeg (Szem-ég = Égszem), Somorja, Somogy (Szem-egy).

Az összetett helynevek egyik tagja a néhai kultusz, vallási vagy áldozati helyre mutat:

Som-berek

Som-ló (Szemelő, néző hely)

Som-kerék.

Van Szamos (Szemes) folyónk, Temes (Szemes) folyónk, Mindegyike a lenyugvó Napot írja.

Vannak szem és szemes nevek a Dunántúlon és Erdélyben.

Isten és Isten képe a Nap Tányér, Kör, Kerek neve megtalálható

Erdélyben: Alsó-Fehér, Szeben, Szolnok-Doboka, Kolozs, Szilágy, Bihar, Maros-Torda megyében.

Dunántúlon: Zala, Vas, Veszprém, Somogy területén.

Északkeleten: Ung és Gömör  megyében.

Az Ókorban (Kr.e.3600-Kr. u 476-ig Nyugatrómai Birodalom bukásáig tartják.) a kerék, kerek, helyeken Isten Háza, templom állt. Kerek-egyháza, Kerekes-kápolna, Magyar-ó-kereke.

Isten Kör neve: Kör-mend, (Kör mén itt), Kör-ös (Kör+ős) Ker-ka (Kör+kő), Krassó (ka-ra-só).

Egyiptomban Istenre emlékeztette a szemlélőt a MACSKA a miaú, maú, magyar úr, maúr, tehát Isten „Magyar” nevét mondta ki. Ezért és egerésző munkájáért is volt szent állat.

Tudó (Toth), aki Egyiptomban Isten társa lett (most szenteknek nevezzük) neve Tét, tát, Tata, Déda településeken, Tátra (Tót-ra) hegység nevében megtalálható.

Magyar helynevek a Nap+kelte, Nap+nyugta. Nap+este értelemben használt Est és Kel szóval képezve:

Esztergom, Est-er-gom (Ist-er-gam),

Duna régi Ister Ist-er neve.

Ostoros patak =ost-or-os,

Eszterháza= Est-úr-háza.

Napkeltét jelzi: kel, kelő, kál, kálló összetételű neveink: Kalo-csa, Kalo-ta, Kol-ta, Kol-ozs-vár.

Kolozsvár neve a keresztény időszámítás előtt is létezett. A K/H hang felcserélődésével Hollós-várnak is olvashatjuk. Mátyás királyunk címerállata a holló a gyűrűvel (Hunyadiak címere). Itt áll a királyunk háza, ahol született.

Más megközelítése is van a város 1480-ból származó pecsétjének:

COL-US-WAR. Az ősi szavaink szerint kelő ős úr, a felkelő ős, napúr városa. Rövidebben: Keleti város, szemben a nyugati várossal, Est-úr-honnal, Esztergommal. A latinos Napoca, Nap-kő jelentése is Napország, Napváros.

(Eredetiért katt a képre.)

Magyarország ókori eredetű magyar helyneveiben a földrajzban ma már nem használt szavaink maradtak fenn.

Ilyenek: -telke, -földje, -háza, -mezeje, -erdeje. Jánosháza, Eszterháza, Gutorfölde, Péliföldszentkereszt, Mikófalva, Erdőszentgyörgy.

Régi helynevekben megtaláljuk a FÖLD jelentésű mat, kő, ta, VÍZ jelentésű biz, pis, bor,

lakóhely jelentésű hon, on, szék, szavainkat.

A szavak és képzők a legrégebbi hangalakjukban is megtalálhatók: mat, ma, mad, med, mét.

 Ka, ke, ki,kő, kű.

Ta, te, da,dé.

pis, pisz, pes,bisz, vis.

Bor, por, on, ony, hon, ana, anya, szék, szeg, ség, sék, ság.

E szavaink tökéletesen illeszkednek szavainkhoz, látszatra értelem nélkülinek tűnnek. Szóelemeknek vagy képzőknek látjuk őket.

Leggyakoribb 7 helynévképző szavunk:

Mat elemmel: Gyarmat, Kecskemét, Nyírmada, Nagymad, Máta, Mátészalka.

Kő elemmel: Bácska, Szabadka, Rakja, Rátka, Pátka.

Ta, talaj értelmű képzővel: Bakta, Bagota, Galánta, Császta, Harta, Inota, Szalonta, Szalánta, Kajánta, Debréte, Ágota, Garta.

Víz elemmel: Piskő(víz+kő), Pozsony(pis=víz+hon), Püs-ki, Pisz-ke, Pis-káros, Dráva-pis-ki,(Dráva vize melletti föld), Pest (pis-ta, víz+föld), Pa-csa, Pacs-er, Bize, Bes-ence, Pozse.ga (Pis-kő) Vise-grád, Vis-ke, vis-onta.

Víz képző a folyóink nevében vis, bis, pis. A Duna neve latin szövegekben Danu-bis. A Tisza vize (Kr.e. 5. sz-ban Hérodotosznál már Ti-Bis-is (a talam föld vize ez.) Körös régebbi neve Car-pis, az Olté Al-pis.

Ezek a hely és folyónevek a legrégebbi magyar földrajzi nevek közé tartoznak a Kárpát-medencében, Európában, és a Régi Kelet magyar országaiban, amit már bemutattuk.

Bor elemmel írt régi magyar helynevek:

Boro-ta, Bor földje, talaja.

Bar-anya, Bor anyja, vagy Bor hona.

Borszék, Borsa, Borsod, Zombor, Somobor, Bélbor, Talabor.

Hon szó és hangtani változataival:

Mos-ony, Pozs-ony, Bodony, Bábony, Bakony, Csernáton, Pat-ona, Batt-onya, Baranya, Bezenye, Ro-honc, Ra-hon-ca.

Szék elemmel írva:

Báta-szék, Magyarszék, Borszék, Bükkszék, Háromszék, Fehérszék, Rónaszék, Szerémség, Szilágyszeg, Bakonyszeg, Egerszeg, borszeg, Kőrösszeg, és több Egerszeg: Ég-Úr-Széke van.

E hét leggyakoribb szavunkban kívül sok más ókori szavunk is szerepel ősi helyneveinkben.

Pl: erdő: Erdély, Erdőhát, Erdő-ország, a Kaukázusban Urartu=Úr-erdő. Franciaországban Erdő-hona: Ardennes.

A Kárpát –medencéből egyiptomi kultúra vidékére a vízözön előtt vagy után áramlott magyarok nagy szerepét látjuk a népszaporulat / népfelesleg kiáramlásában. A népirtásokkal fellépő háborúk során (főleg asszír és perzsa háborúk) pedig a Kárpát-medencébe történő (Árpád és Atilla előtti) visszaköltözésben. A turáni magyar népek visszatérése a Kárpátok keleti átkelőin jóval később kezdődött el.

A Dunántúl, Dráva, Száva körüli területeken, a Maros folyótól déli irányban, Bihar, Arad megyékben, a Bronzkorban az a nép telepedett le, amelyet Kr.e. 1. és 2. évezredben a szemita hódítóknak nevezett népek űztek el.

Vallásuk a Mezőföld-Kánaán térségében a termékenységi vallásnak nevezett Bál-kultusz volt. Istent  Bál-nak, Bél-nek, Él-nek nevezték. (Nem Úr-nak, Rá-nak, Ré-nek, mint egyiptomi Égi-ta magyarjai.)

Bál, bél, Béla nevet használták visszatelepülésük során is a vallási központjaikban. Bál védnökségét kérték településeikre. Leginkább Zala, somogy, Veszprém megyék területén és a Balaton /Bál-otthon/ körül találunk ilyen neveket.

Zalai Belatinc, baranyai Bél, somogyi Bálványos, Sopron-megyei Beled. Az egész Balaton Bál otthona volt Heves-megyében Eger felett van Bélkő. Bakonyban Bakonybél, Arad és Bihar megyében közel harminc Bál-nevet ismernek a Béli-hegység vidékén.

Isten Bál nevét Béla alakban 4 Árpád után élt királyunk is viselte. Ez a Régi Keletről visszajött nagyszámú népesség befolyását is tükrözi.

A Kárpát-medence Kr. előtti lakossága nagy tömegekben mezopotámiai, kánaáni, hétországi, egyiptomi kultúrából tért vissza és telepedett le. A helyneveink bizonyítják, hogy magyar nyelvű népek voltak, fontosabb letelepedési helyeik Dunántúlon, Balaton környékén, és Erdély déli részén volt. Mindegyik területet Nap-országnak nevezték.

A magyar nép a jégkorszaktól kezdve – a teremtéstől kezdve? A mai hazájában lakik.

Az utolsó jégkorszak a kutatók szerint 75 ezer évvel ezelőtt kezdődött, majd 40 ezer évvel ezelőtt egy rövidebb felmelegedés volt, melyet 38 ezer éve egy hideg, száraz időszak követett.  13 ezer évvel ezelőtt hirtelen véget ért a jégkorszak és beköszöntött a mai klíma. Az ember tömeges elterjedése a Földön erősen kötődött a 13 ezer évvel ezelőtt hirtelen véget érő jégkorszakhoz, illetve az utána beköszöntő, a maihoz hasonló klímához. Ekkor keletkeztek jó feltételek az élethez.

Az elsők a hun, magyar civilizációk a sumer, ez egyiptomi, az Indus völgyi, mind a legkedvezőbb éghajlati területen jelentek meg, Mezopotámia területén, illetve ehhez közeli helyeken.

Jellemezte a magas életszínvonal, és ennek megfelelően a túlnépesedés. Amikor az illető társadalom egy olyan ponthoz ér, amikor már nem növelhető tovább a föld termelékenysége, kezd kritikussá válni a helyzet. Megkezdődik a harc a vízért, termőföldekért, legelőkért. Sokan visszatelepültek a föníciai, mezopotámiai, egyiptomi területekről. Őket az asszírok űzték el ősi hazáikból, melyet a kaukázusi Árpádok szerveztek újjá a vízözön után.

A magyar népek ellen ma is nagy ellenséges propaganda folyik a világban. A magyar népek ellenségei a kultúra, modernség, egyenlőség mögé bújva akarják a magyar népeket megalázni. Ők maguk a magyar népek nyomába sem érhetnek, mert még nem is léteztek, mikor a magyarok már művelt, tanult, író, olvasó nép voltak.

A magyar műveltség volt az első Európa műveltsége és a Régi Kelet műveltsége is.

Krisztus előtti évezredekben Magyarország a világ és Európa élenjáró kultúrállama volt, fejlett tudománnyal, mezőgazdasággal és iparral. A magyar nép volt a korabeli világ tanítómestere Mátyás királyig.

Nem Árpád fejedelem idejétől, hanem a kő és bronzkortól vannak írásos és tárgyi bizonyítékaink: a magyarság itt élt, a háborúk nyomán sem pusztult el. Nagy tömegekben-helyben maradt és támogatta Atillát, Árpádot, szent Istvánt, Lászlót, Mátyás királyunkat.

A magyar nép Kr.e. 3500-tól, de a vízözön előtt is itt élt (pl: erdélyi teraszos földművelés, Kárpát-medencei piramisok,) tatárlaki leletek magyar írásai Kr.e. 5500-ból erednek. 1000 évvel megelőzik a sumér leletek korát.

2015.07.29.