Magyar rovásírás leletek 1

Karatepe:

A mai Törökországban (=Hét-országban), a Fekete nevű faluban talált magyar szöveg. (Cilicia, Kilikia az Egykori ország neve, amivel még foglalkozunk.)

Jobbról-balra, fentről lefelé kell olvasni.

Elöljáróban:

Főniciai magyar rovás betűkkel írt hétországi ( hettita) nyelvemlék, 1945-ben találták Törökországban Kara-tepe (= Fekete-hegy) vidékén, egy magyar nevet viselő faluban, Fekete községben. Nem messze van egy másik kis falu is, neve: Kizi Usu Flu = Kicsi Ősi falu.

Egy bizonyítékot találtunk, hogy itt volt népmeséink Hét-országa, és kik voltak a titokzatos hettiták = hétországiak. Az oszlop képét olvassuk, sajnos a hátoldal szövegéről nem találtam fényképet, így magyar nyelvű félmondatokat tudok rovásból olvasni.

A Krisztus előtti évezredekben e térségben is magyar államok voltak, magyar nyelven beszéltek, és magyarok éltek (már bizonyítottuk a korábban bemutatott leletekkel) a Vörös – tenger partján, a Földközi – tenger keleti partján, és Kis-Ázsiában. A Későbbiekben messzebbre is eljutunk és írásos bizonyítékokat találunk.

(A Karatepe honlapon a betűk és megtalált más leletek eredetiben jobban is láthatók.)

 1-4 sort és 16-20 sort tudta elolvasni Dr. Baráth Tibor, én leellenőriztem olvasatát és elolvastam a kihagyott részt, valóban magyar szöveget talált. (Zárójelbe írtam ahol szükségesnek láttam a régi szöveg mai megértését segítő megjegyzéseim.)

 1, Álmom ez: a Szemes felíró embere a javában komám. ( Az Isten - korabeli vallási szervezet- írnoka jó komám.)

2, A síkon legényemmel nézdelem az estéli Arám (=a Hold neve)

3, lelkét. Ráérek. Fába imát jó énekeset teszek.

4, Lehár jó úrral Palkóm beljebb ró, belül fába elibe ró. (Elő rajzol, kijelöli a betűk és a szöveg helyét.)

5-15 sort én olvastam és ismertettem először: 2011. aug. 15.

 5, Álma fákon ebbe kell, imát is (ró) bele a fámon elém...

6, (Fés=)Vés betűt, nyomot fenn hát elébe, elé róna enyim(nek)...

7, Felkel elém akarón, fában annak ékére tűz...

8, (Fésm=)Vésem azt (Feri) veri kőbe elől, fába segícs go(m)ba mód(ra)...

9, esel (=ezzel) hány ál(l) bent a fában írva. Annak beljebb ró...

10, belül. Fából él, bére ereséges (=elégséges) Ég Ura ma ebeszéve (=elbeszélve) fába mén...

11, elém. Fába sebtén elmét, fában hátléb (=hátrébb) lakna az...

12, Maszamról (=magamról) elém kő (=előttem kő) abban falba magas kőbe mit...

13, iknál (=diktál) a ebesél (=mit írnál elbeszélem) Kabán.... (Ma is van Kaba településünk!) Üss bele fém nyél(lel) mi fába lakon. (Fém nyéllel, szerszámmal üsd a fába a házban.)

14, Imát méll (=mely) biozmoti (=bizakodó) lábon ima, fában az éneke (előre leírva)...

15, Körbe ez fásat an(n)ak isme(ri) azt. (Feri) veri faragja fisibe (=frissében)...

16-20 sort dr. Baráth Tibor úr ismertette és olvasta el először.

 16, Éneke, álma ez. Belőle kránitra (=gránitra) /és/ fába írok...

17, belőle (k=)gránitra és a jól (át)ázott puha fába...

18, (imánkat) bereszelem a fába. Előző óráról kell emlék...

19, Lett így belőle gránitra és lazult fára...

20, örök imám. (Úr) Várában csinálta(m) és utána kőre rótta(m)...

(A szöveg és olvasata "Kissúrék rovás lelet megfejtései" feltüntetésével szabadon felhasználhatók és bemutathatók, 2011-08-15.-i cikk átmentése.)

Az előző lapra nem fért rá, ezért mutatom a közelebbi képet: Fekete falu lelete, jobbról balra olvassuk:

( Jobbról - balra beírtam a magyar szöveget, töredékes de jól érthető magyarsággal írták, és legalább 3 ezer évesre becsülik korát.)

Érdekesség: Hét-ország helyén ma  török testvérnépünk él, aki Mohács után a német ellen jött Budára nagy haderővel minket védelmezni, akikkel országunk sokáig határos volt, egymás ellen is harcoltunk, mégis testvérként fogadta be bujdosó menekülő magyarjainkat. Első uralkodóik is a hun rokonság TURUL nemzetségéből származtatják magukat.
Magyar népünk Tur-ani nép. Jézus leplét Tur-in-ban őrzik. Van Tur-i szent Mártonunk, Tur folyónk, és sok más, ami a Turul nemzetségről van elnevezve,  és a Trója, Türje, Troyes, Tours alakokból feltűnően sok fordul elő.

Kara tepe = Fekete - hegy

Hét-ország ma rokon népünk, Törökország területe

Itt magyarok éltek, és mivel korábban már bizonyítottuk, hogy őshazánk a Kárpát-medence, innen történt a magyar népek kirajzása a világ minden részére. A Kárpát - medence területéről a Hét-ország - birodalom megalakulásáig városállam láncolat létezett, melyeket az első királyok birodalommá egyesítettek. Itt nem kívánom sorolni a részletezéseket, a "hettita lap.hu" oldalon sok értékes tanulmány elérhető, olvasható. Ajánlom még a Magyarságtudományi Intézet ingyenesen olvasható könyveit is publikációit. (Később Babilonnál a hettitákra visszatérünk.)

A nép megjelenését i.e. 3. évezredre teszik a török kutatók honlapjai.

(Ezeket csak kiegészíteném, hogy a talált írás magyar rovásírás, a jeleik magyar rovásjelek, ebből logikusan következik, hogy magyar népek éltek, és magyar nyelven beszéltek e térségben. Van még egy írás a hettita leleteken, melyeket egyenlőre jelen sorok írója a hieroglif írással kombináltan írt szövegként látja, és biztonsággal még nem tudja elolvasni. A rovás és egyiptomi hieroglif írást tanulmányozom behatóbban sok éve.)

Kara-tepét a kutatók késő hettita erődnek nevezik, Kr.e 720-ban Salmanassar ( aS man asar = az mén ősúr), vagy Kr. e 680-ban Asarhaddon (asar = ősúr, hadon=hadúr) idejében pusztították el az asszír hódítók. (A magyarul jól érthető nevekkel Babilonnál = bab Ilona többet foglalkozunk.)

A lakosság egy része nyugatra menekült, Európa felé, másik része dél felé, a magyar népek másik birodalma, Egyiptom fennhatósági területeire. (Egyiptom -Egypt=Égi-talaj melyet az arabok ma is musirnak,=magyarnak neveznek.) Természetesen mindezt akkor hisszük el, ha írásos bizonyítékokat tudunk bemutatni, és láthatjuk az ott tartózkodás leleteit. Jelen sorok írójaként több mint 180 Egyiptomban kőbe vésett hieroglif magyar szövegeit fordítottam mai betűinkre, e tájakkal másik honlapon foglalkozunk, és bemutatom a bizonyítékokat.

 További magyar leletek:

 Egy mai magyar népművészeti tányér darabjaihoz hasonlít, és 3000 éves magyar lelet, Hét-országból:

Erre a domborműre más leletek összehasonlításakor visszatérek:

A fa törzse (az Édenben) az élet fája, jó-ma ligatúrák az ágai, mint a Szent Koronán Jézus térdén a ruha, és a nagyszentmiklósi kincsen Árpád vezér haja, melyet majd Atilla királyunknál bemutatok.

A fa felett a kör: ÚR

Két oldalt a szárnyak: Ma, mivel kettő van belőle, többesszámot jelent. Magyarok.

A  jó - ma ligatúrából 7 db-ot következtetek a kép töredékessége alapján.

Összeolvasva a képírást mai nyelvújítás utáni magyarsággal:

Élet ura.

Magyarok ura, 7 magyarok népe.

Jó magyar föld hét ura.

Ezt a képírást előttem ezt az olvasatát még senki sem értelmezte és publikálta. " Kissurék rovásírás megfejtései" címmel szabadon felhasználható és bemutatható. 2011-aug-20.-i cikk átmentése.

A magyar hétországi leletek folytatása:

Egyiptomi hieroglifekhez hasonlító írás, egyenlőre nem tudom elolvasni. A két birodalom szomszédos volt, és háborúzott is egymással: magyar a magyarral. Erről később írok, Kádesi csatának nevezik, magyarul is jól érthető: Kádas nevű településnél zajlott, és döntetlenre végződött.

Néhány kép a szabadtéri múzeum, Fekete erőd romjainál levő kiállításból származik:

Az uralkodónak ajándékokat hoznak...

...a király fogadja az alattvalóit. Haján a jó-ma ligatúra kacskaringós székely rovás jele, ő a jó-magyar föld ura. Az úr széken ül, úr+szék = ország a képírási jelentése. A kép alatti írást egyenlőre nem tudom olvasni, az egyiptomi hieroglif íráshoz hasonló szöveg.

A királyi testőrök, a képírás szabályai szerint fentről lefele olvasom:

A sapka rovás N, hajuk kampós ősi rovás P, fejük alakja ÚR, hangsúlyos szemük Szem, orruk Orr, szakálluk régiesen Kapes.

Karjuk hangsúlyos helyzetben a lándzsát fogja, karjuk áll, és fegyverrel őriznek valakit.

Lábuk bika láb, farkuk bika farok, úgy mint az egyiptomi fáraók egyes ábrázolásainál. a bika Egyiptomban is a király szimbóluma. A király testőrsége.

Összeolvasva: NaP ÚR, Szem+úr+képét fegyverrel őrzik a Karja+áll= királyt, aki a bika, a legnagyobb erő szimbóluma, és Isten helyettese a földön.

Itt a király szobra, az előbbi olvasatot alátámasztja.

A középső jel: ember szobor talpazata amin áll ( ember alak, a bika szarvait jelképezi a kezével, de a két karja áll, azaz királynak is olvasom a középső jelet a lába alatt). A szobor kezében napkorong, Nap, homlokán és ruházatán az írásjeleket nem tudom jól láthatóra nagyítani. A két szélső állat ami a talpazaton áll oroszlán, régies nevén magaru, a magyarok ősi jelképe.

A szobor képe, összeolvasva a szavakat, fentről lefelé: sapkája N, fülénél a hajtincs P, feje Úr, szeme Szem, orra Orr, szakálla Kapes,Karja áll, kezében a Nap korongja, alatta az ember alak karjai állnak, és bika szarvat is mutatnak, jobb és bal oldalán két magaru.

Összeolvasva: Nap Úr, Szem+úr+képe+ez. Nap+kar+ áll= Napkirály, a Bika a legfőbb erő ura, magaruk= Magyarok Ura, királya.

azaz: Napúr, szemúr képe ez, napkirály a főúr, a magyarok ura, királya.

A hétországiaknak hajóik is voltak, tengeri ütközet után a vízben halottakat látok.

A hajó a vízen van, a vízben halak és ember alakok, a hal+ember összeolvasása: halott emberek, halál. Egyenlőre a képről ennyit tudunk megállapítani.

 Ez a képírásos dombormű is ír valamit:

Két kos, régiesen kus a fára támaszkodik, az édenben levő élet fáját jelképezi. A kos a kusok népi szimbóluma, róluk már írtam a nagyszentmiklósi kincseknél. E hettitának nevezett lakosság a kusok törzséhez tartozott és magyarok voltak, a Fekete településnévből fekete, sötétes bőrszín jellemezte őket.

Címerállatuk a kos volt, úgy mint a Kárpát-medence Magyarországában.

Természetesen fehér magyarok is éltek itt a kánaáni térségben, róluk Babilon birodalmánál emlékezünk meg.

"Kissúrék rovás megfejtései" feltüntetésével az említett munkák szabadon bemutathatók. Én olvastam és közöltem először a képírás és rovások e formáját s e részeket. 2011-aug-22.- cikk átmentése.

2014-12-04