Jdi na obsah Jdi na menu
 

49,EURÓPA ELSŐ NÉPE ÉS A MAGYAROK

 Európa első népessége

 

Európa nyugati részében olasz, spanyol, francia, portugál, angol, német nyelvet beszélő népek élnek. Ez a helyzet a 4-5 században indult el, és a 10. századra fejeződött be. E nyelvek, és népek, ha most 2014-et írunk, alig idősebbek 1000 esztendőnél. Úgy tűnik, ezért a nyugat-hívő áltudósok ekkor vonultatják be a magyarságot is Európába, a Kárpát –medencébe, mintha nem éltek volna itt magyarok ősi idők óta.

"...a genetikusok szerint a magyar nép ősei 40-35 ezer évvel ezelőtt Európában elsőnek megjelent europoid őstelepesek között voltak, valamint a magyar nép populációgenetikai szempontból ma Európa egyik legkarakterisztikusabban elhatárolható népessége! Ez a tudósoktól származó kollektív állásfoglalás gyakorlatilag a magyarság őseurópai származását ismeri el, ami persze ellentmond a finnugor származáselméletnek. Az említett tudósok szerint mi őshonosak vagyunk a Kárpát-medencében! ..."

Mi a helyzet, ha az ősi Európa is a magyar népek alkotása volt, és ezt a mai múzeumokban levő magyarul érthető, rovással írt leletek bizonyítják, melyek ásatások során kerültek elő, s e sorok írója személyesen fordította és tette közzé az internet segítségével?

A mai Európa előtt más Európa létezett, népét és nyelvét nem nevezik meg. Írják latin előttinek, keltának, azt sugallva, hogy a civilizált, kulturált világ a göröggel, latinnal, vagy a Római – birodalommal kezdődött volna. Akkor kiket győzött le, rabolt ki, gyilkot le Róma?

Az általam megfejtett és bemutatott leletek nem görög, nem latin, hanem magyar hangzósítással ma is jól érthetők, a múzeumok, régészek írták le a leletek korát, és a lelőhelyet.

Milyen korokat ismerünk?

A lexikonokat idézem: "Mai néven őskőkor körülbelül 2,4 millió éve volt.

Gravetti kultúra Kr.e. 31 000-25 000 évnek felel meg...A legtöbb lelet lelőhelye:

Magyarország

  • Északkelet-Magyarország
    • Bodrogkeresztúr 28 .700 év
    • Arka két réteg: alsó réteg 18 700 év, felső réteg 13 000 év
  • Duna-kanyar vidéke
    • Pilismarót I. (Öregekdűlő), Pilismarót II. (Diós), Pilismarót III. (Pálrét),
    • Dömös - a táborhelyen rúdsátor alapja is előkerült
    • Budapest-Csillaghegy
    • A Duna-kanyar északi oldalán a telepnyomok kivétel nélkül a Duna menti legalacsonyabb teraszon helyezkednek el azokon a pontokon, ahol a rénszarvascsordák átkelőhelyei voltak (koruk: 17 000-18 000 év).
    • Dunántúl és a Duna-Tisza közének déli része (összefüggés Magyarországtól délre eső településekkel)
      • Ságvár-Lukasdomb - a Balatontól 10 km-re délre, a magyarországi gravetti-kultúra legfontosabb települése - alsó réteg 18 600, a felső 17 400 éves - a leletek között: agancsból készített kapák, illetve vágóeszközök, csákányfejek. Két különböző jellegű lakókunyhó maradványa. Ezek Magyarország területén a legrégebb mesterséges lakóépítmények.
      • Dunaföldvár 12 110 év (Würm-jégkorszak vége)
      • Szeged-Öthalom
      • Madaras (Magyarország)
      • Zalaegerszeg 12 125 év

A mezolitikum, = középső kőkorszak, neolitikum =Az újkőkor vagy csiszoltkő-kor.

A régészek leírták, hogy Nyugat – Európában a kőkor kultúrája későbbi, mint a Duna – medencében talált leletek. Korábban már bizonyítottuk, hogy a Kárpát-medencében a leletek kora 1000 évvel is megelőzi a szemúr, szemere, sumér leletek korát.

Őseink házakat építettek, állatot tenyésztetek, földet műveltek. Találtak néhány barlangot, de az ott bemutatott leletek közül semmi nem bizonyítja, hogy olyan ostobák lettek volna őseink, hogy a nyirkos, huzatos, fűthetetlen barlangokban éltek volna. Bárhol is vannak ásatások, települések nyomaira bukkannak a régészek.

Megalitikus kultúrák alatt a újkőkorszak művészetének réz- és részben bronzkorig terjedő szakaszában virágzó kultúrák összességét értjük. A csiszoltkő-korszak (újkőkorszak) műveltségének emlékei főként hatalmas kövekből épült emlékek, amelyek kötőanyag (habarcs, cement) nélkül készültek."

Azt is megállapították az idegen nyelvű kutatók és mi is, hogy Európa nyugati részébe a bevándorló népek hozták a kultúrát, a gabonák termesztését, szelíd háziállatok tartását és tenyésztését. Ők alapították meg a falusi és városi letelepült kultúrát.

Rájöttek, hogy az építészet a Régi Kelet építészetét használja, ami az egyiptomi építészetet használta fel.

Az antropológusok a csontmaradványok vizsgálatakor rájöttek, hogy a kő és bronzkorban kerek koponyájú emberek éltek a térségben, a Kárpát-medencében is, és a lakosságot a Régi Keletről származtatják.

 

Európa első lakossága, művelt, kulturált népessége a Földközi-tenger keleti vidékéről, hajókkal érkezett. Nem zárhatjuk ki, hogy a Kárpát-medencéből kiáramló népfelesleg és kereskedelem szárazföldi úton is elvándorolt nyugati , keleti, északi és déli irányba.

Ezt mutatja az lexikon térképe.

 

Ott letelepedett és folytatta magas kultúráját. Egyik bizonyíték, hogy Tutanhamon aranykincseiről megállapították, hogy 20%-uk núbiai arany, 80%-uk Erdélyből származó aranyból van. Akkor a főnép, ősnép, ami magyar, a Kárpát-medence ura kellett, hogy legyen, aki engedélyezi a déli testvérnépnek az arany kitermelését és elszállítását.

 

Korábban foglalkoztunk azzal, hogy a mai Magyarország területéről ment a népszaporulat a Régi Kelet = Termékeny Félhold területeire, mely egykor egy államalakulat volt, és a Biblia szerint is egy nyelven beszéltek az emberek. A vízözönt a déli és északi menedékhelyen, a Kaukázusban és az afrikai hegyekben élték túl. Onnan a víz elvonulásakor a folyók mentén építették fel újra a magyar népek kultúráját és szervezték meg államaikat.

 

Kik állították ezeket az emlékeket?

 

(Dolmen, dol-mén. Óriás asztala.)

A nyugati kutatók megállapították, hogy a legrégibb helyneveket saját nyelvükből megmagyarázni nem tudják. Egy ismeretlen nyelvű nép nevezte el a hegyeket, földeket, folyókat és településeket.

Koreában is van:

 

Kik állították ezeket az emlékeket? 

(Kromlech=Kör-emlék.)

Kiderítették, hogy a Földközi-tenger keleti része, és az Égei – tenger helyneveivel rokonságot találnak, de a magyar nyelvű jelentésre vagy nem jöttek rá, vagy most is jól titkolják.

A Kárpát-medence ősi emberi Homo sapiens leletei a magyarok itthoni legősibb hazájának a bizonyítékai. A vértesszőlősi ember leleteit 400.000 évesre becsülték, koponyája 1560 cm3-es, mint a mai magyaroknak.

Kiderült a kutatásaink során, hogy a magyar ajkú népek alapították EURÓPA 1 kultúráját. Ha népünk vitte e főszerepet a világtörténelem hajnalán, akkor megéri, hogy vizsgálódásainkat összefoglaljam, és a történelem igazságait leírjam. A magyar népeket a latin és germán törzsek, beköltözve, rájuk szaporodva beolvasztották, kipusztították, vagy északi fekvésű területekre szorították. Ha ezt tudjuk bizonyítani, akkor a finnugornak nevezett rokonság a magyar népek legtávolabbi ága, nem onnan jöttek ide, hanem eltávolodott törzsek kényszerültek oda.

 

Kik állították ezeket az emlékeket?

 Ménhír.

A görög mitológia elbeszélése szerint Európé föníciai királylány volt, akit Zeusz bika alakjában rabolt el. Közös gyermekeik Minósz, Rhadamanthüsz és Szarpédón lettek Egyenlőre a Minosz = Mén-ős nevet tudjuk értelmezni. (Már bizonyítottuk, a főniciai írás magyarul jól olvasható. Zeus helyesen írva a magánhangzókat = Az ős. Europé mauri (amorita) magyar királylány neve...Majd a főniciaiakat a rómaiak punoknak /hunoknak? nevezik el.

Európa területét a délről és keletről érkező bevándorlók kezdték benépesíteni. Afrikából mintegy 200 000 éve érte el a földrészt a mai ember (Homo sapiens) első nagyobb terjeszkedési hulláma...

 

Véget ért a jégkorszak... Elkezdődött a felmelegedés, kialakult a Szahara.

A fekete bőrű emberek jobb életkörülményeket kerestek...(folytatás a következő oldalon.)

2014-12-09