36,KRÉTÁHOZ TARTOZÓ MAGYAR SZIGETEK
A szigetek elnevezései is a magyar nép jelenlétére és névadására vezethetők vissza.
A lexikon sokféle találgatásából értjük meg a sziget eredeti nevét. A szigeten pirosas kövek vannak, rézérc lelőhelyek. Piros-kő (régiesen KŰ) elnevezést értjük. KŰ-PIROS ebből lett a rézérc Cuprum neve is.
Az északi parton a fejedelem, vagy király székhelye Makaria volt. Ma is van Makaria city nevű városrész. A legmagasabb hegye Makher volt, ma Mount Olympus.
Jelentős városa volt még Kourion = Kő-úri-hon. Előre tett értelemhatározóval a kő, ország jelentésű Úri hon település, ma is a leglátványosabb régészeti terület a szigeten. Itt van a már ismert Apollónak (A fő ló, apa ló)a szentélymaradványa is.
A vallási vezető lakhelye Paphos = pap+hos = Pap-ház volt, itt lakott a papság. A görög majd római korban Paphos volt a főváros, itt áll Aphrodité temploma, aki a szerelem és szépség istennője volt.
Théra, ma Szantorini
Ciklád-szigetek, Kyklos = Kiklos szigetekként is írják.
A Szantorini= Szent Irén nevet a 13.században, a Latin Császárság idejében kapta.
A szigeten volt Masarja = Magyarja nevű város.
Az újabb vizsgálatok szerint a vulkánkitörés helyes időpontja Kr. e. 1628 volt. Egyes kutatók szerint a sziget felrobbanása és a szökőár okozta a Krétai Birodalom összeomlását. Mások szerint itt volt Atlantisz, és innen származik a legendája. Más kutatások szerint Atlantisz Európa és Amerika között 12000 éve elsüllyedt kontinens.
Több tudós gondolja úgy, hogy a Szantorini tragédia okozta Egyiptomban a Bibliában leírt tíz csapást, és háromnapos sötétséget. A hamufelhő Afrikáig befedte az eget. A szigeten talált magyar rovás olvasatokat e sorok írója fejtette meg elsőként. Katt a címre a bizonyítékokért: Théra szigetén talált magyar rovások.
1967-ben erősítették meg, amikor kiásták a minószi kultúrához tartozó, thérai Akrotiri város maradványait, amelyet vulkáni hamu fedett be. A hamu épségben megőrizte a házakat, utcákat és freskókat. Az ott talált magyar rovás feliratok közül többet magyar nyelven megfejtettem, és a honlapon bemutattam.
Videó a romokról.
A régészek végül arra a következtetésre jutottak, hogy a minosziak nem csak túlélték a természeti katasztrófát, hanem civilizációjuk továbbvirágzott, míg egy másik, ismeretlen csapás - tűz, földrengés vagy idegen hódítók - véget nem vetett ennek a fejlődésnek.
Egyiptom volt a korban a szuper állam, kereskedelemmel, a legnagyobb hadsereggel. Arra, hogy ezek a katasztrófák, a 10 csapás rövid időn belül követték egymást, nincs bizonyíték. A csapásokról ugyanis csak Kr.e. V. századi feljegyzések maradtak fenn, vagyis az események után 7-800 évvel rögzítették írásban a történteket. A vizsgálódást nehezíti az is, hogy a több ezer éves helységnevek, hegyek és puszták nevei ma már beazonosíthatatlanok. Így még az sem biztos, hogy a tíz csapás után valóban a Vörös-tengeren keltek-e át a zsidók, vagy sem. A Bibliában ugyanis a Nádas-tenger kifejezés szerepel.
Ha pedig valóban erre indultak el, a tenger kettéválására szintén magyarázatot adhat a térség erős vulkanikus tevékenysége. És ahogy az előbb már elmondtuk, Théra, vagyis Szantorini robbanása hatalmas szökő árt okozott.
Van a térségben:
Syphantos = Szép honős, Szép hon nevű sziget. Értelmezhetem Szippantósnak is, lehetett ott egy veszélyes örvény, vagy viharos tengerszakasz, ami beszippantotta a csónakokat, hajókat.
Samos szigete
Mai Magyarországon is van Szamos folyónk. Eredetük a felkelő Nap, Szemes nevére vezetem vissza.
Karpatos szigete
Karpathos szigete a neve egyezik a Kárpátok hegységünkkel, melyről őshazánk a Kárpát-medence nevet kapta. Egy Kárpát-ős nevezte el, mikor itt telepedett le? Közel 50 km hosszan nyúlik el az Égei-tengerben Rodosz és Kréta között, legnagyobb szélessége pedig kb. 8 km.
Itt van Lakkit = felismerjük a Lak szavunkat. Mellette Menetes település egy másik ősi falu. Arkassa = Úr+kassa (Kassa, kos szavunkat látom, Kárpát-medencében is van Kassa városunk) város üdülőhely.
Mesochori falu hasonlít a Mező-helye kifejezésünkre.
Cos, vagy Kos sziget
Kos arról is híres, hogy itt született i.e. az 5. században Hippokratész, a modern orvostudomány atyja. A Kos az állat hímje, vagyis népnévként a fekete magyarok, kosok, kusok népnevét őrzi. Kárpá-medencében ismáétlődik:Kosice=Kassa nevében, az egykor általunk is bizonyítottan magyar nyelvű Egyiptomban Kossala = Goshen, Kos-helye névben.
Rodosz szigete
A Szimisz-téren (Szemes, Szamos, a Nap ősi nevét ismerjük fel) találhatók az Aphrodité-szentély maradványai, amely Kr.e. a 3. században épült.
Egy legenda szerint a rodoszi kolosszus a Mandraki (Man-d-ra-ki szótagok Mén-ed-úr.ki= Mén úr kője névvel azonosítom) kikötőnek a mólóin állt terpeszben, és két lába között szelték a hajók a vizet.
Régészeti lelőhely Kamirosz (Kamasz-ősnek értem) városának maradványait. A várost lakatlanná vált Kr.e. 2. században egy nagy földrengés miatt.
(A név összecseng a Gilgames = Kiskamasz névvel is, akiről korábban a fennmaradt leleteknél olvastuk, a magyarok ura címet is viselte.)
A krétaiak pajzsának mintája körökből állt, melynek a magja, középpontja kidomborodott. A pajzs is a nép nevét írta: mag+körök = mag+kerek= mag+arok, mindegyik összecseng a magyarok szavunkkal.
Herodotos és Thukiydides(Úri tudós és Tyukász) a krétai lakosságot két néven írja le:Pelasg: P=F falusik és Achaioi = a Hajós, a hajó népe.
Pelasgnak nevezik azokat a görögök előtt élt földműveseket, akik a vidéken élő lakosok voltak, falusik, falvakban.
Achaioi, akhájok, a hajózással foglalkozó lakosság volt. Leírják, hogy 50 evezős, hosszú szerkezetek voltak a hajóik.
Azt is tudjuk, hogy az asszír és perzsa háborúk idejében nagy tömegekben menekült a lakosság a Régi Keletről Európa irányába.
Délosz partjainál elsüllyedt várost találtak a régészek.
2014-12-01. (Képek az internet szabadon bemutatható képei, és Wikipédia képei. Szövegek forrása olvasmányaim és az internet írásai alapján.)
