74,DÉL-ARÁBIA, BÁL EMLÉKOSZLOPAI
Dél-Arábia királyságaiból rovással írt leletek képeit küldték kedves olvasóink. Ha ott magyar népek éltek, magyar rovással írták, értelmes szöveget találunk.
Bál emlékoszlopa
Nagyon szép kő, csodálatos magyar szöveget ír.
Négyszögletes sztélé(kőtömb) stilizált emberi arccal. Előkerült a dél Arab-félszigeten, és Kr.e 1. -3 századra teszik a korát. Írását dél-arab írásnak nevezik de nem tudják mi van ráírva.
Mit tudok ebből a homályból eloszlatni?
Az írás habos-honi magyar rovásbetűkből áll. E betűkkel olvastuk el a Napotthon feliratot, a nabateusoknak nevezett magyar nép szövegét is. (A nabateusok a Római Birodalom szövetségesei és vazallusai lettek, majd Traianus 106-ban a királyságot Arabia néven provinciává szervezte, melynek fővárosa nem Petra lett. Arabia = A RÁBA = A Ra Habja = Isten vize, vagy papja. Nekünk is van Rába -folyónk!)
E betűkkel olvastam el a sábai kőtáblát.
E betűk vannak a jemeni templom kőtábláján.
Újabb bizonyítékot kaptunk, hogy az ó dél-arab írás is magyar írás (volt).
A jól látható vésetet azonnal tudom olvasni, felső sor balról, alsó sor jobbról olvasandó. H N I. K D. B ÉL.
Alsó sor jobbról : K P. Összeolvasva: Honi kőd (köved) Bél képe.
Lemásoltam az írásjeleket:
Összeolvasva: Honi kőd (köved) Bél képe. (Kiderül, csak a képe, nem a kő az Isten. Istent Bál, Bél néven csak ábrázolja.)
A stilizált arc is ír valamit a már sokszor bemutatott képírás szerint. Lemásoltam a jeleket:
Szemöldök egy madár alakja, jobb és bal szárnya madár: magyar.
Szemei: szem.
Orra: or.
Szája: szág.
A négyszögletű kő a hon, ország, terület jele.
A szöveg: HONI KŐD BÉL vagy Bál KÉPE.
A kő értelme az, amit a képen is látunk: a kőemléken a magyarok istenének egyik ősi neve Bál, vagy Bél olvasható.
A képírás összecsengése: MAGYAR SZEMORSZÁG. Az arc az Úr szótagot írja a képírásban, a szögletes kőtömb, mint a hieroglif írásban a hon, ország, haza, földterületet jelenti. Égi szemnek a Napot nevezték. Már korábbról tudjuk, Kolozsvár ősi neve: Napoca, azaz Nap-kő, szintén Napország volt.
Mai szósorrendünkkel a Bél-kő felirata: MAGYAR NAPORSZÁG HONA URA. HONI KÖVED BÁL ISTEN KÉPE.
A név ismétlődik a Kárpát-medence mai magyar helyneveiben is: Bálványos, Bélapátfalva, Bélkő, Bakonybél, Balaton = Az egész környék egy nagy Bál-otthon volt, Beled, Balatonszemes = Bál+otthon+szemes szemes volt a sumér Napisten neve, de néző, figyelőhelyként is értelmezhetjük, Bálványos fürdő...stb.
Vannak kisebb települések, ahol ma is van ilyen elnevezés: pl: Kakasd település egyik részét "belaci" céven nevezik, mi értjük: bel-aci: bél-laki: Bél-laka, lakhelye. Tevel és környékének első fontosabb régészeti leletei az újkőkorból (neolitikum) származnak: ezek egy ismeretlen földművelő nép sírjai ill. edénytöredékeinek írják. A bronzkorban lovas kelta törzsek költöztek a falu mai vidékére. Az egykori harcos törzsek jelenlétét földvárak, sáncok nyomai is jelzik. Tudjuk, a kelta népek, szkíta népek magyar népek.
Egyed neve is fontos tényeket mutat. Nem az egyed - evésből ered, a lexikon szövegében: "A falut először egy 1469-ből származó oklevélben említik Echieth néven." Mi értjük: Éki+ety mai szavunkkal: Égi+egy. Már korábbi leletekről tudjuk, hogy a Mezopotámiában = Mezőföldön élő sumér = szemúri magyarok hívták így Istent, a többi más elnevezések (Szem-úr, Nap-úr, Nyug-úr, Ég-úr, Égi-ety, stb) között. az egyiptomi ősiség kapcsolatát bizonyítja az egyedi lelet: "1831 októberében Festetics Vince egyedi birtokán találták az Kr.u. I.századira becsült, Egyiptomból származó ún. egyedi kincset, egy rézből és bronzból készült kancsót, amelynek oldalát négy egyiptomi istenség arany- és ezüstberakásos alakja díszíti. (Ma a Nemzeti Múzeumban őrzik.)"
(Az ősi magyaroknál az égi szem, a Nap is Isten képe volt, hieroglif hpr, kpr: kepera, = ra-képe.) sok más dologról is Isten jutott eszükbe, és sokféleképp kezdték el leírni, a magyar elme logikája szerint.
ISTEN SZAVUNK 1
ISTEN SZAVUNK 2
NAPVALLÁS? BÁLVÁNYIMÁDÁS?
Köszönöm Pásztor Csaba úrnak (London), hogy megosztotta velünk a képet.
(2014-szept. 08. A magyar nyelvű leletek magyar közkincsek, a megfejtéseim olvasatai " Kissúrék rovásírás megfejtései" feltüntetésével szabadon közölhetők, felhasználhatók. ( Jelen sorok írója, szerkesztője, megfejtője egyenlőre ismeretlen szeretne maradni az olvasók előtt.)
E honlapra átmentve: 2015.02.01.
Kedves olvasónk küldte 2015 augusztusában e lelet képét:
Az írásjelek szerint ómagyar nyelven: néz-i keln(i) na ig karála. Mai szavainkkal: Nézi, kelni (felkel) nagy ég királya.
A fentebb levő leletből ismert a szögletes keretbe zárt stilizált arc olvasatával együtt az írásjelek:
MAGYAR NAPORSZÁG HONA URA. Nézi, hogy felkelt a nagy ég királya.
2015-09-03.
