Magyar rovásírás leletek 1

Sába – magyar lelet

A sábaiak=szabeusok=szabateusok= szombathelyiek!

Voltak a térség első államalkotó népe. A Nadzsrántól délre elhelyezkedő eredeti, városállami jellegű  hazájuk körülbelül Kr. e. 750-től kezdve tekinthető államnak uralkodói eleinte teokratikus jellegű uralmat gyakoroltak kb. Kr. e. 610-ig. Címük „mkrb” volt, amit az arabból visszakövetkeztetve „mukarrib”-ként szokás visszaadni.

Olvasatomban az mkrb= Ma Ka R aB = Magyar Hab= Magyar papot jelent.

Sába = Szabá jelentőségét mi sem mutatja jobban, mint hogy már a Kr. e. 8-7-ik század- fordulóján uralkodó II. Sarrukín és Szín-ahhé-eriba asszír királyok évkönyvei is megemlítenek két szabái uralkodót, Jasza-amart = Jász a ma ar (Jász magyar úr) és Kariba-ilt = Karika él (Karika a napot jelentette) = Fő nap úr.

Az első időszakban az Almaga (Almaqa) Hold isten tiszteletén éltek. ( Írja egy lexikon.)

Szerintem: Almaga= Almagyar  volt a hold neve. De egy Istenben hittek, az előző leletnél Baraqisnál láttuk. Magyar volt Isten neve, az ő képe az ég utasa a Nap.

Van Almagyar településrész a mai Magyarországon, Egerben, amely egy dombra épült. A Hold fénye e dombot mindig megvilágítja. Elgondolkodtató az Eger név is: ha már tudjuk, hogy Magyar az Isten neve, aki az Ég Ura, rovásírással ÉG+URa szó jön ki, az Eger névből, mely összecseng a képírás egér szavával, amint bemutattam a tatárlaki leletnél is. Itt Egerben ősi magyar leleteket is találtak. A  város környezetében van Bélkő, Bélapátfalvánál, Isten egy másik, Kánaáni magyar neve volt Bél, vagy Bál. A magyarok ma is bált rendeznek, ami táncos mulatság.

(Sába nevét Csaba - Saba összecsengésével is rokonságba hozhatjuk, de ez irányt nem volt módom megvizsgálni.)

A nap éjszakai helyettese a hold. Eddigi kutatásaim nem bizonyítják, hogy a Napot  és a Holdat istennek nevezték volna, Isten képének KePe-Ra Ra-képének értem a magyar nyelvű bizonyítékok szerint.

Templomának romjairól, nevezetes Szirváh volt Sába fővárosa, majd hatalmi váltást követően a főváros Marib lett. Maribban készült el a délarab civilizáció legnagyobb vívmánya, a Szadd Marib, azaz a maribi gát. Körülbelül a Kr. e. 7. század közepén fejezték be építését, majd a Kr. u. 5. és 6. században többször átszakadt, utoljára 543 és kb. 570 között valamikor. A Vádi Dzana vízgyűjtője 577,5 méter hosszú, fala 15 méter széles – a számos dél-arab duzzasztógát legnagyobbika.

A szabeusoknak= szombathelyieknek emellett vízvezetékeket, csatornákat, kövezett utakat köszönhetett a térség. A marib-i kormányzóság Jemenben ma is létezik.

Sába uralkodói a Kr. e. 5. század közepén vették fel a „mlk” (*mal(a)k) király címet, elsőként Kariba-il Vatar. (= Karika-él-fő-út-úr = FŐ NAP ÚT ÚR = mai szóhasználatban = A Nap Útjának Fő Ura).

Fénykorukban a szabeusok afféle vazallusukká tették északi szomszédjukat, Máint, és előfordult, hogy a keleti Katabánt és Hadramautot is ellenőrzésük alá vonták. Hatalmuknak végül a déli eredetű himjariták vetettek véget Kr. e. 115-ben. Egyes kutatók korábbra teszik a hanyatlás kezdetét, és a máiniak és katabániak Kr. e. 4. századi előretörésével magyarázzák Szabá bukását.

Máig eldöntetlen kérdés, hogy a délarabok etiópiai „gyarmatosítása” mikor zajlott, de elképzelhető, hogy már a szabeusok kivették belőle a részüket, ahogy az abesszin haboshoni területek függetlenedésére is sor kerülhetett már Szabá= Szombathely fő hatalmának korában.

Sába királynője

 (Nyugati, idegen nyelvű kutatók szerinti fantáziakép.)

Kus, nevezhetjük úgy is, hogy fekete magyar volt.

Biblia ószövetségi részében, a Királyok 1. könyve 10. és a Krónikák 2. könyve 9. része tesz említést Sába királynőjének látogatásáról Bölcs Salamon jeruzsálemi udvarában, hallva annak hatalmáról.

„Sába királynője pedig hallotta Salamon hírét, ezért eljött Jeruzsálembe, hogy próbára tegye Salamont igen nehéz kérdésekkel, nagyon nagy sereggel, valamint fűszereket és hatalmas mennyiségű aranyat és drágaköveket hozó tevékkel…” (2Krón 9:1)

A gond az idézettel az, hogy a város a korabeli térképeken HIERO SOLYMA = a hiero görög alakjának jelentése SZENT. Magyarul jól érthető: SZENT SÓLYOM városa. A görög nyelv nem változtatta meg a Sólyom nevünket. Ere később került sor.

Salamon a Kr. e. 10. században uralkodott, a két történeti könyv azonban jóval később, a Kr. e. 6. és Kr. e. 5. században készült. A régészeti leletek arra utalnak, hogy Salamon országa közel sem volt az a nagyhatalom, amit a Biblia leírt, így valószínűtlen, hogy egy oly messzi vidékről, mint Jemen= Jó MÉN országa, hódolni érkezett volna hozzá egy küldöttség – főleg nem az uralkodónő vezetésével. Ezt írják egyes lexikonok.

(Nézzünk meg egy rövidfilmet az aláhúzottra kattintva, a Frigyláda a címe, de sokat beszél a magyarok országáról, persze nem említi a magyar nevet név szerint. Nabukodonozorról is szól, ő is magyar volt, erre később visszatérek.)

Támaszkodjunk a hiteles Bibliára:

Szerintünk Salamon hétországi magyar anyától származott, apja szőkés-vörös magyar Dávid volt. Nem nagy távolság egy kis ország híres királyát meglátogatni egy fiatal királynőnek, aki szintén a kereskedelmi útvonalat ellenőrzi, úgy, mint Salamon.

A kereskedelmi útvonal.

Az kétségtelen, hogy az arabokról szóló korai mezopotámiai=mezőföldi és szíriai források megörökítették számos uralkodónő nevét, de a Dél-Arábiából ismert koronás fők kivétel nélkül férfiak. Ráadásul a leletek bizonysága alapján az is valószínűsíthető, hogy Szabá=Szombathely a tárgyalt korban nem rendelkezett kitüntetett szereppel. Az újabb kutatások kételkedőek a látogatás megvalósulásával kapcsolatban, „Sába királynője” több kutató szerint legfeljebb egy délarab kereskedelmi kolónia vezetője lehetett (ha létezett egyáltalán). Írja egy másik lexikon, de nem értek vele egyet.

Sába és Salamon egy 5.sz.-i keresztény templom festményén, a várost nem ismerem, ahol találták.

A véleményünk szerint Sába = Szabá?=Szabateusok?= Szabat+ hely+ősök= Ma így nevezném: Szombathely-ősök, mai nyelvhasználatunkkal szombathelyiek éltek a Sába kisállam területén?

A Sába , a netes lexikon szerint Szabá(t) elnevezés Szombat volt. A szombat név eredete ősibb, mint gondolnánk, külön címben foglalkozunk majd vele.

A bibliai hagyomány azonban meggyökeresedett a köztudatban. A királynő – neve Bilkisz – látogatása a Koránban is szerepel, a Kebra Nagasztban megőrzött etióp eredetmítosz szerint pedig Bilkisz gyermeket szült Salamonnak, aki később az első négus lett I. Menelik néven.

Sába királynője Bilkisz neve: B L K S =  Bál-kos = Kos istennő. ( A rovásírás szabályai szerint.)

Az arabok Balkis neve gazellát jelent.

Salamon (egyik fő felesége az egyiptomi király lánya volt, de 7 főfeleséget 700 nejet és 300 ágyast tartott. Apja Dávid király szőkés vörös volt, háromnegyed részben nem zsidó származású. Salamon anyja hettita=hétországi magyar nő volt, a hettita=hétországi Uriás= Óriás kapitány felesége.

 Salamon neve elemzése: Neve vagy a héber salom 'jólét, boldogulás, egészség, béke' szóból származik, vagy a Jeruzsálem nevében is szereplő Sálem személynévvel (istenségnév? akkor SÓLYOM ) hozható kapcsolatba. Sámuel második könyvében (2Sám 12,24) Jedidja néven is említik, ami héberül azt jelenti: 'Jahve kedveltje'. Gyanús, hogy minden név ehhez hasonló magyarázattal rendelkezik. 

Menelik neve elemzése: M N L K = Mén Él iK= Kő (ország) ÉL(fő vagy első) MéN-je, férfija. Az afrikai fekete Magyarországról még keresem az adatokat, és megfelelő bizonyítékok összegyűjtése után közölni fogom. Sőt a kutatók szerint a frigyládát is ő vitte magával Etiópiába - HÉT JÓ FIA országába és ma is ott őrzik.

Új-Perzsa birodalom néven Yement 570-ben letarolja. Népirtás, vérfürdők, a lakosság elűzése. Erről részletesebben később foglalkozunk, ha lesz elég leletünk. Az Új-Perzsa Birodalomban még sok magyar szót találtak a kutatók. A perzsák megbuktak 651-ben. Helyünkre arabok települtek, így tűnt el a magyar szó és nép Sábából, de a kövek ma is megszólalnak. Az elmenekültek Szombathely névvel letelepülnek a Kárpát-Medencében, a magyar nyelvű népek országában.

A muszlimok Balkisnak nevezik Sába királynőjét, és úgy hiszik, országa Jemenben alakult ki.

A Koránban Sába két kert, amit egy hatalmas vízgát öntöz, ahol magas színvonalú mezőgazdasági munka folyt. Az ország közel helyezkedett el a Vörös-tengeri hajózási útvonalalakhoz és az arab tevekaraván-utakhoz: mindezeknek köszönhetően a nemzet épült, fejlődött.

Bilkis trónja a régészet szerint. Figyeljünk a romok hatalmas méreteire, volt rá pénz, technika, hogy ilyen előkelő székhelye legyen egy királynőnek.
Dél-Arábiában felfedeztek olyan régészeti bizonyítékokat, melyek megerősítik a fentieket. Jemen - Mareb körzetében, amit az ősi Sába nemzet fővárosának tartanak, ma is láthatóak a nagy vízgát maradványai. A vízgát i.sz. 543-ban omlott össze, de a tudósoknak sikerült megállapítani, hogy körülbelül kétszáz hektárnyi területet öntözött.

Néhány évvel ezelőtt a régészek befejezték a Mareb körzetben lévő, Balkis trónja nevet viselő ősi templom visszaállítását. Az építmény az i.e. tizedik századból származik, ez alapján tehát - legalábbis eddigi tudásunk szerint - kapcsolható a királynőhöz. A Mareb körzettől három kilométernyire keletre áll egy másik épület, a Holdisten temploma, ami szintén intenzív kutatások tárgya.

SÁBAI KŐTÁBLA

EGYEZIK A ROVÁS SZABÁLYAI SZERINT A SZÓTAGOK ÉS MÁSSALHANGZÓK SZÁMA, NEM TOLDOTTAM BE, NEM VETTEM EL A SZÖVEGBŐL, ÉS NYELVÚJÍTÁS ELŐTTI MAGYAR NYELVEN JÓL OLVASHATÓ SZÖVEGET MUTATOK BE.

Sábai kőtábla magyar nyelven Dél-Arábiából előkerült magyar írása.

 Mi közöljük először, hogy ők is magyarok voltak.

Olvassák velem a lelet bizonyítékait:

A magyarok e népénél lehetett a vizet megvásárolnia az áthaladó karavánoknak. Egy kereskedelmi központhoz hozzátartozott a vendéglátás, szállás, élelem, takarmány, egy szóval mindent biztosítottak, amire az utazóknak szüksége volt.

A kő szélét kecske = KUS = kos ábrázolások díszítik, a fekete magyarok, kusok területe volt.

A két felső sor vízszintes mintázata és fogazása szerintem a híres gátat és a vizet szimbolizálja.

Az 1 sort jobbról olvassuk,a 2 sort balról, 3 jobb, 4 bal, 5 jobb, 6 bal, 7 jobbról balra.

Magyar – haboshoni mássalhangzós írás, mint a baraqis-i lelet.

1 Ma MáR JoBbaN iMáD(kozik) aBúR aBiRáK.

Ma már jobban imádkozik Habúr Abirák.

2 Nagy KiRáLy, MaKaRi úRI őS, aRáM aKő-Ben

Nagy király, magyar úri ős, arám aki a kőre van írva. ( volt arám törzsünk is)

3 KéT uRa aBi NA Bi Ma uRi ViZéT

Két uram, Abi (apa) Nabi(nap) Mauri (magyar úr) vizét

4 iSZoM aKi MéJ VIZeT JóB aD iNnI

iszom, ami mély(-ről jövő kútból való) vizet Jób ad inni (nektek, nekünk).

5 aKi MéJ VíZ uRa BáLJa ViSeM

Aki mély(-ről jövő) víz ura, Bálja Visem(nek) /értsd: vizemnek./

6 ÚR LaKi eBbent MéReK aMi Jó (víz)

Úr laki (lakán a házban) ebből (bent) mérnek ami jó / értsd: A házban kapsz vizet amennyi kell, és a jó ivóvízről van szó/.

7 Kő háZ uRa SzáMoL BeNn.

Kő ház ura számol benn. (A vizet kinn adjuk, benn kell fizetni érte.)

+egy jellel bekerített résszel fejeződik be a szöveg, ami a képírásban jelenti a kőfallal védett házat és kutat, vízlelőhelyet. A jel honurat is jelent, a terület urát.

 A jobb olvashatóságért itt is mutatom, minden magyar betű egyezik a rovás betűkkel:

Nyilakkal jelöltem az olvasás menetét.

Ezzel a nagyobb összefüggő magyar nyelvemlékkel biztosan állíthatjuk, hogy a mássalhangzós magyar-haboshoni írást jól olvastam el.

A SÁBAI KIRÁLYSÁG AZ ŐSIDŐKBEN MAGYAR NYELVEN ÍRT ÉS OLVASOTT, az utazóknak magyar nyelvű táblák voltak kihelyezve, kőbe vésve.

A lelet olvasata mai értelemben:

Habúr Abirák magyar pap király birtokán a Magyar Nap atya Isten vizét isszák. Jób az, aki a vizet a kútnál adja, az Úr benn a házban van, ott kell elszámolni a víz árával. A kútban Bál a víz istene lakik, ő adja a vizet és életet.

(Jób neve ismert a Bibliából, egy jó ember története, akit sok csapás ért, de Isten mindenért kárpótolta földi életében. Bál neve is szerepel a Bibliában, a térségben az egyik leggyakoribb istennév Bél, Él.)

 2011-06-24. Mivel minden magyar lelet közkincs, szabadon közölhető a munkám olvasata " Kissúrék rovás megfejtései" megjegyzéssel.A cikkem szerkesztett átmentése.

2014-11-27.