17,Kánaán magyar népei
Kánaán és Fönícia magyar népe
Elköltözés a Földközi-tengerhez.
A szűknek bizonyult Punt területéről közvetlenül észak felé is ment egy raj, a Kr.e. IV, és III, évezred fordulóján, s ez a Földközi-tenger keleti partvidékén szállt meg. Az utasok itt is hajókon mentek, ameddig csak lehetett: a Vörös-tengeren felfelé az Akabai-öböl végállomásáig, Eiulathig, (Evilátig) s onnan tovább gyalogszerrel vagy szekeres járműveken. Ez az utazás egészen kis csoportokban történhetett és távolról sem keltett akkora feltűnést, mint a Mezopotámiába való bevándorlás és talán éppen azért maradt hátra olyan kevés írásbeli feljegyzés a folyamatról.
A gyarmatosítók a Földközi-tenger partvidékén két országot szerveztek, melyek Kánaán illetőleg Fönícia néven lettek ismertté.
az Akabai- öböl(Nálunk is van néhai cukorgyáráról híres Kaba település) végén lévő kikötőtől
az (Egy? vagy Én+a+magyar) = AIN-MAGHAR nevű város irányában
a tenger partján lévő (Úr+fa)=RA-FA-ig húzott vonal felett terült el.
Észak felé a Kármel-hegy (magyarul jól érthető kar+mell szóból áll)
lábánál futó KIS-HONT folyóig ért, befelé,
a szárazföld felé pedig a GENESARET- tóig. (Magyarul is jól érthető: Gyenes+sár+rét.)
Kánaán fölött következett Fönícia, egészen a Libanon hegy lábáig.
Területét (Bor+útja) = BER-UTA (ma Beirut) magasságában
a MAGORA=(Magyar) nevű folyó osztja ketté.
A gyarmatosítók mindkét országban a termékenységi vallás követői voltak és istenükként Bált tisztelték. (Ma is a jó szórakozást farsangi+bálnak, iskola+bálnak, stb. nevezzük.)
Magukat ez Isten fiainak mondták, illetőleg ez Isten országából eredőknek: CANA-AN-I és KINA-HNI: Kan Honi kifejezéssel.
Egyes tudósok e nevet Núbia Khent- Hen nevével hozzák kapcsolatba.
Az idegenek a jövevényeket eredő helyükre utaló szóval PUNTI néven nevezték Ezt utóbb sokféle alakban írták: Punti, Puni; Pani, Phoenik, Fenni, Fenik, Feniki. A név idővel csak a tengerpart mentében lakókra maradt használatban, akik a föniciaiak lettek, szemben a szárazföld beljebb eső részén megállapodottak nevével, akik, kánaániak maradtak.
Noha a gyarmatosok két nemzetté lettek, nyelvben, szokásban és kultúrában nem váltak el egymástól. Ami őket megkülönböztette, főfoglalkozásuk volt.
Akik a tenger mellékére kerültek, megőrizték hajós életformájukat és messze ágazó kereskedelemmel foglalkoztak.
A szárazföld felé lakók viszont bensőséges földművelést űztek, szorgalmas kezeikkel valóságos Paradicsommá változtatták országukat és azt "tejjel-mézzel folyó" országnak nevezték.
A kánaániak és föniciaiak déli eredetét sok mozzanat bizonyítja.
Írásuk a rovás- vagy geometrikus-írás maradt, mint eredő helyükön, a Vörös- tenger környékén is volt, eltérő a környezetükben alkalmazott képírástól. Országukban és annak szomszédságában több olyan földrajzi nevet találunk, amelyek korábbi lakóhelyeiken is előfordulnak.
A SUEZ, KURA, IORA és HABUR folyók neve például sajátságosan idézi :
Fehér Nílus SUE, KURU, JUR és HABI mellékfolyóinak nevét.
A föníciai SIDON = (Süt+hon) idézi SUDAN (Szudán)(=Sütő+hon) nevét.
A kánaáni SODOMA(Só+doma, Só+ háza) és az etiópiai SIDAMO(Só+háza) nevét ismétli.
Hét+jó+fia országban, = Etiópiában is van több Bál és Béla helynév, és van ott is egy Názáret (=Nagy + sárrét) NAZARE,
egy MUGER (=Magyar) nevű tartomány, amint van a föníciai- kánaáni területen MAGHAR, MAGORA, MEGARA. (A magyar név alakjai.)
Azzal, a magyar népággal, amely ugyancsak a déli embertartalékból Dél-Egyiptomot népesítette be, a kánaániak és föníciaiak magukat mindig rokonnak érezték, közös eredetüknek tudatában voltak és egymással való kapcsolataikat számon tartották.
A kánaáni és egyiptomi magyarok az Ótestamentumban is testvérnépként szerepelnek, a közös MIZRAIM néven.
Hogy Kánaán és Fönícia népességének legaktívabb része Délkelet-Afrikából származott, azt a tudósok elfogadott történeti ténynek tartják.
Kánaán és Fönícia lakosságát egyes tudósok a Kaukázusból és Iránból eredeztetik, mások viszont a délkelet-afrikai bevándorlást hangsúlyozzák.
Az igazság az, hogy a lakosság kettős eredetű:
előbb érkeztek a kaukázusi központból ideirányított árpádi magyarok, ezután,
a Vörös-tenger mellől felkerekedett déli magyarok, amint ez a folyamat az egész Régi Keleten általában ugyanilyen módon zajlott le.
A kettős eredet a művészetben, a kétfajta írásgyakorlatban, a kettős királyságban is megfigyelhető. A vélemények tehát nem állnak egymással ellentétben, hanem egymást kiegészítik, csak éppen megfelelően kell azokat fogalmazni.
De maga a bevándorolt nép is megőrizte hagyományában déli eredetét, miként azt Herodotos fel is jegyezte munkájában.
Második említése részletesebb és így hangzik:;,Ez a nép saját elbeszélése szerint régebben az Eritrea- tenger partján lakott. Onnan azonban elvándorolt és Szíria tengerparti részén szállt meg, ahol ma is lakik."
Mi azt bizonyítjuk, hogy a föníciaiak és kánaániak magyar nyelvű népek voltak.
(Felhasznált irodalom: Dr. Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete, és a Magyarságtudományi Intézet szabadon bemutatható és felhasználható művei, Képek forrása internet szabadon bemutatható képei.) 2014-11-16.
