23,Nabateusok, napotthoniak és magyarok
A Napotthoni magyar nyelvű rovásírásos lelet, és bizonyíték, hogy itt magyar törzs élt
Napotthon néhai Főútja
Napotthon, Petra városa
Nézzük a tehén mintázatú képírást:
A magyar felirat: felül 5 tehén, = UT TEHEN= az otthon szóval összecseng.
Nagy szemek: Szemes, szemúr jelképei, a napistent, azaz Istent, akinek a nap a képe, jelenti.
Az Arab-félszigeten élt nabateusok, napotthoniak és magyarok. A leletet Baráth Tibor fejtette meg és ismertette . ( E sorok írója hitetlenkedve nézett utána, igaz.e?)
Napotthon felirata
Lemásolva a jeleket, mai betűinkkel összeolvasva:
Az olvasat képírással és rovással is azt írja: NAPOTTHON.
Napotthoni magyarok Nabateusok története:
Amikor Egyiptomban Nékó fáraó uralkodott Kr.e. 609-593 között. Ebben az időben a jelek szerint a város virágkorát élte, gazdaságilag a csúcson volt, kiválóan megélt abból, hogy ivóvizet árusítson a karavánoknak, illetve élelmet, szállást biztosítson egy hosszú sivatagi út felénél, ami Damaszkuszba, majd Tíruszba tartott. S ahogyan az lenni szokott, egy sikertörténetben benne rejlik a bukás lehetősége is, a prófécia beteljesedése a gazdasági válság volt.
Néhány száz évvel később a "Király Útját" áthelyezték úgy, hogy Petra elkerülésével Palmyrát érintve lehessen eljutni Damszkuszba, majd Tíruszba. Miért helyeztek át egy útvonalat úgy, hogy a sivatag kellős közepén érintsen egy olyan várost, aminek korábban semmilyen komolyabb jelentősége nem volt? A válasz egyszerű: Isten megsokallta az edomiták bűneit, a kizsákmányolást és az emberáldozatokat követelő vallást. ( Nem találtam emberáldozatra utaló leleteket) Ahogyan aztán az idő telt, Petra lassan a feledés tengerébe merült.
Kérdésünk, ki volt az isten aki megsokallta?
Az Úr a Biblia szerint, de ha a rovásírással ha leírom, mi jön ki? ASSZUR. Asszíria már volt, terjeszkedett, aki van, ő maga az élő isten az uralkodó, aki a magyar népek halálos ellensége volt.
Az asszír katonák élve nyúzzák meg a kikötözött foglyokat.
A még élő sebesülteknek kezükre lépve levágják a fejét.
Karóra húzzák az élő lakosságot. Lassú haldoklás és szenvedés várt a legyőzöttekre. Ezt a kivégzést sokáig alkalmazták.
A magyar népek állata az oroszlán, ősi nevén magaru. Összecseng a magyar szavunkkal.
A magyar népek sorsát látjuk ősi hazájukban.
Majd a perzsák következtek...
Petrát stratégiai fontossága miatt Nagy Sándor is elfoglalta, mert egy hosszú út után ez volt az egyedüli hely, ahol ivóvizet lehetett szerezni.
Nagy Sándort hogy írták? ALEKSANDROS rovásírással nézve és olvasva magyar nyelven ÉLŐK = Alek SZENT= Sand, URA= uRa. A jelentése.
Mit akart egy birodalommá visszaállítani?
A magyar népek Egyiptomtól, Arábián, Mezopotámián, Kánaánon és Hétországon át görög honig terjedő egységes államát. De az asszír és az utánuk jövő perzsák magyarellenes népirtásait nem tudták kiheverni a magyar népek, és betelepülő más nyelvű népekkel helyettesített magyarság beolvadt az új többségbe, így halt ki a magyar szó az egész keleten. A menekülők Európába költöztek, erről később emlékezünk meg.
De mit mondott Jézus? A kövek fognak megszólalni…felül, magyar haboshoni rovással ott a magyar bizonyíték.
Nagy Sándor Kr.e 332-323-ig uralkodott. Mindenütt felszabadítóként ünnepelték.
A kereskedelmi útvonal még ezen a helyen húzódott, ám érezhető volt, hogy annak jelentősége meggyengült. Nagy Sándor tett egy komoly kísérletet arra, hogy a várost újra fellendítse. Ennek fontosságát kifejezve Alexandrettának nevezte saját neve után. (Alexandrosz = Sándor= rovásírással mi jön ki? Sánd-or= SZENT ÚR a magyar népek felszabadítója.)
Próbálkozásának keze nyoma a városban mindenütt a különböző hellén stílusú épületelemeken figyelhető meg, keverve a nabateus vallás építészeti emlékeivel. Építészetileg sikeres volt Nagy Sándor próbálkozása, gazdaságilag sajnos kevésbé. Volt egy másik Alexandretta nevű város is a mai Törökország területén, amit ma Ískanderum néven találhatunk meg. Hajdanán Nagy Sándor itt vívta híres és győzedelmes isszoszi csatáját.
A csata kimenetelére utalva, -miután legyőzte 3. Dáriusz perzsa királyt - nevezte el magáról Alexandrettának azt a várost, amit itt építtetett. Így könnyű elképzelni, hogy mennyire fontos lehetett Petra e világhódítónak, ha egy második Alexandrettát is alapított, a nabateusok városát továbbfejlesztve. Kísérlete azonban nem sikerült. Sajnos a város soha többé nem volt már olyan jelentős, mint korábban. Traianusz császár uralkodása alatt (Kr.e. 98-117) Palmyra a kereskedelem egy részét átvette, majd az egymás után következő római császárok ideje alatt fokozatosan teljesen megszűnt Petra jelentősége. A római korból fennmaradt a város területén egy több száz férőhelyes amfiteátrum, amit később az őslakosok halottkultuszuk művelésénél vettek igénybe. A keresztes lovagok is használtak egy épületet templomnak és kolostornak, az El-Deir-t.
Ezután évszázadokig a város csak a legendák szintjén létezett egészen addig, míg 1812-ben Johann Ludwig Burchard életének kockáztatásával az Ibrahim Ibn Abdullah álnevet felvéve bejutott a városba és lerajzolta azt. 1964-ben a jordán kormány úgy döntött, hogy a még ott lakó őslakosokat kitelepíti a közelben lévő Wádi-Múza nevű faluba. Ekkor nyitották meg a várost, ami egy 1 km hosszú szűk kanyon végén terül el. (Itt írásomban felhasználtam egy kiváló cikket, Kormos Erik internetes ismertetőjét a nabateusokról.)
ISMERJÜK MEG, MIT ÍRNAK AZ INTERNETES LEXIKONOK:
A nabateusok kultúrája egy évezreden keresztül a mára mostoha sivatagi körülmények között fennmaradt.
A nabateus civilizáció egyik legsajátosabb vonása az, hogy képes volt kihasználni és saját előnyére fordítani a sivatagi körülmények nyújtotta rendkívül kedvezőtlen életfeltételeket. Fejlett vízgazdálkodásuk és a természet erőinek kiaknázása fejlett mérnöki képességekre vall. A nabateusok – délről északra irányuló lassú vándorlásuk során - hozták létre a sivatagi kereskedelmi útvonalakat a tengeri kereskedelem kiküszöbölésére, s ezt egészen az iszlám terjeszkedésének előretöréséig meg is tartották. Igyekeztek elkerülni a katonai konfliktusokat, és bár rendelkeztek saját hadsereggel, a katonákat gyakorlatilag soha nem használták hódító törekvések megvalósítására.
Vallásuk már az i.e. 2. évezredtől kezdve ismerte a feltámadás eszméjét, ezért a Petrában gyakorolt kultuszok közvetítésével a keresztény vallás viszonylag könnyen terjedt. A feltámadás eszméje a holdfázisok megfigyelésén alapult. Fontosabb korai isteneik Duszaresz termékenységisten és Allat, az Esthajnalcsillag harcias istennője voltak. Itt megjegyezném: Alat = nem állat, hanem nőies alakban írt értelemhatározóval megmagyarázva: ÉLET. Az anya ad életet, előbb írtuk, hogy nem voltak e magyarok hódítók, saját területük védelmére használták a hadsereget.
Hitvilágukban a Nap és a Víz tisztelete dominált.
Az eredetileg törzsi társadalom demokratikus jellegű monarchiává alakult át, amely Róma nyomására végül politikai önállóságának feladására kényszerült, de ezzel párhuzamosan földművelésre épülő, virágzó gazdaságot hozott létre a sivatagban.
Fontosabb építészeti emlékeik: a Petra környékén lévő sziklába vájt síremlékek és templomok.
A Nabateus (Nabatiei)
A nabateusok i. e. 580-ban elfoglalták Edómot és letelepedtek. I.e. 312-ben Antigonosz, Nagy Sándor diadókhosza sikertelenül próbálkozott fővárosuk, Petra elfoglalásával. Királyaik megőrizték függetlenségüket a Szeleukida Birodalommal szemben is.
Szeleukida királyság i.e. II. századi meggyengülésével a északra és keletre, sőt déli irányban valószínűleg a Vörös-tenger keleti partvidéke mentén is kiterjesztette határait (vagy befolyását). Elfoglalták Havránt, és röviddel i.e. 96-ban III. Aretasz király uralma Damaszkuszra (=Dámaszékre) és a Bekaa-völgyre (=Béka-völgyre) is kiterjedt. I.e. 66-ban megostromolták Jeruzsálemet, hódításaikat azonban nem tudták megtartani.
Pompeius római hadvezér palesztinai bevonulásával (i.e. 63) Aretasz római kliens-király lett, de megtartotta Damaszkuszt és más hódításait, az előbbit Nero római császár (ur. i.sz. 54–68) később elfoglalta. Ezután a nabateusok a Római Birodalom szövetségesei és vazallusai lettek, májd Traianus 106-ban a királyságot Arabia néven provinciává szervezte, melynek fővárosa nem Petra lett. Arabia = A RÁBA = A Ra Habja = Isten vize? vagy papja. Nekünk is van Rába -folyónk!
Területük ez időben a Sínai-félszigeten túl a Vörös-tenger partvidékét Leuce Cornéig foglalta magában. Ez utóbbi kikötőben és Hedzsrában (más néven Mada'in Salih) vették át a kereskedők az arab tömjént és mirrhát, a perzsa gyöngyöt, az indiai fűszereket és illatszereket és a kínai selymet.
Nabateusok a Római Birodalomban
A nabateusok idővel felügyeletük alá vonták a Negev-sivatagon át haladó tömjén- és fűszerkereskedelmi karavánutat is, melyet az útszakaszon levő nabateuskori települések (Avdat, Mamshit, Shivta, al-Khalasa, Elusa és Nitzana) romjainak világörökségi jegyzékbe vétele is tanúsít. A hellenisztikus befolyás nyomait is fellelhetjük a királyi pénzverés és Petra, Madáin Szálih és a Negev-sivatag városainak (szikla)építészetén. A nabateus történelem utolsó nagy korszaka a Róma szövetségeseként töltött békés gyarapodás periódusa volt.
A nabateus kultúra és művészet csúcspontját kétségtelenül a Petrában és Madáin Szálihban található monumentális építészeti remekművek, és hatékony vízgazdálkodási rendszerek (csatornák, ciszternák. stb.) jelentik. A nabateus civilizáció művészi kifejezőkészségének sokszínűsége legalább annyira ámulatba ejtő, mint a nép történetének egyéb vonatkozásai. A nabateusok képesek voltak arra, hogy a környező népek kultúráinak és távoli civilizációk különböző elemeinek egybeolvasztásával egy teljesen egyéni, semmihez nem hasonlítható új stílust hoztak létre.
A 20. század végén megindult Szaúd-arábiai régészeti kutatások, melyek a Vörös-tenger keleti partvidékére irányulnak, sorra tárják fel a nabateus civilizáció emlékeit (Mada'in Salih-Hegra, Al-Ula, stb.) ami azt jelzi, hogy a nabateus királyság a Hedzsasz-térségre is kiterjedt. Ennek a térségnek a részletes megismerése a folyamatban levő régészeti kutatások feldolgozásával, a települések világörökségi jegyzékbe vételével napjainkban válik lehetővé.
A civilizáció gyengülése és eltűnése
A nabateusok civilizációja alapvetően a karaván-keresksedelemre épült, sőt, tulajdonképpen a másik nagy jelentőségű gazdasági tevékenységük (a sivatagi körülmények közt megteremtett, fejlett vízgazdálkodással rendelkező) mezőgazdálkodás is. A tengerhajózás új rendszerének megjelenése (a monszun-szelek kihasználása) a sivatagi karavánkereskedelem lehanyatlását eredményezte, s ez a nabateusok civilizációjának hanyatlását eredményezte. Ennek csak lelassítását jelentette a római fennhatóság alatt folyó, jellegzetes sivatagi gazdálkodásra történő átállás. A nabateus civilizáció (már folyamatosan gyengülő) hatása még átnyúlt az őskereszténység idejére és Bizáncnak az arab-iszlám és az oszmán invázió általi megsemmisüléséig. Ekkor - vélhetően a mindeddig köldökzsinórként éltető karavánutak végleges elvesztése miatt - váratlanul és végérvényesen eltűnt.
(2011-06-01 cikk átmentése, felhasznált irodalom, képek az internetes lexikonok.)
2014-11-25.
