92, A KÁRPÁT-MEDENCÉTŐL KELETI IRÁNYBAN ÉLŐ MAGYAR NÉPEK
92, A KÁRPÁT-MEDENCÉTŐL KELETI IRÁNYBAN ÉLŐ MAGYAR NÉPEK
Nem az a nagy és híres, akit a neve után akarnak megismerni, hanem akit a munkája után. Ezért e honlap szerkesztője, szerzője egyenlőre névtelen kíván maradni.
A nem magyar nyelvek kialakulását Nyugat-Európában már tárgyaltuk.
Hova lett sok millió magyar?
A forgatókönyv mindenütt ugyanaz volt:
úgy tűnik ma sem változott:
- megölték a politikai vezetőket, fejedelmeket, fűurakat,
- a katonákat, hadifoglyokat a győztes csaták után mind legyilkolták, kivégezték
- a köznép felett gyilkolással, katonai terrorral, razziákkal uralkodtak.
Ez már mind bevált a Termékeny Félhold területén annak elfoglalásánál, Babilon (Baba Ilona) Mezopotámia (Mezőföld), Kánaán, Hétország (hettiták), legvégül Égi-ta (Égi-talaj, föld, Egypt, Egyiptom) magyarságának kiirtásánál, elűzésénél és beolvasztásánál.
Kutassunk tovább:
A Kárpát-medencétől keleti irányban élő magyar népek
Az ősi Magyarország területén 7000 évesre becsült sírokat, leleteket ásnak ki a régészek építkezések, útépítések alkalmával.
Már bizonyítottuk, hogy az első nyugat és dél európaiak Kr.e. 2500-tól a Termékeny Félhold területéről érkeztek. Oda az ősi Kárpát-medencéből, a vízözön túlélői a Kaukázus és az afrikai Nagy tavak menedékhelyeiről népesítették újra a térséget. Más népeknek ilyen ősi leleteivel nem találkoztunk. (Nem is célunk kutatni sem őket, sem miként élték túl befogadottként a jégkorszakot és vízözönt. Miként váltak külön, majd megszaporodva rátámadtak a magyar népekre.)
A Kárpát-medencével folyamatosan volt kapcsolatuk, innen is érkezett népfelesleg.
Az első európaiak magyar neveket viseltek, magyar nyelven beszéltek. Mint a Régi Keletnek, Dél és Nyugat Európának a nyelve is egységesen magyar volt.
Megállapítottuk, hogy a görög, római nép kialakulása előtti időkben Európa első lakossága magyar volt. A bemutatott leletek magyar rovással íródtak és ma is olvashatók.
A lakosság földműves, állattenyésztő, iparos, kereskedő rétegekből állt. Önkéntes társulásokban szervezték városállamaikat, országaikat.
Magyarul nevezték el településeiket, a hegyeket, folyókat, helyneveket.
Európa első kultúrája a magyar kultúra volt.
A társadalom biztosította az egyéni szabadságjogokat. Ennek hátránya, hogy akik nem egyesültek erősen központosított birodalomba, nem tudtak kellő időben közös uralkodó alatt közös haderőt felállítani a magyar népek védelmében, a rájuk támadó keleti és déli bevándorlókkal szemben alul maradtak..
A magyarságra támadó, rablásból és gyilkolásból élő népek elnyomása alatt szétaprózódva elpusztultak, beolvadtak, rájuk szaporodva, összeházasodva új nyelvek és népek alakultak ki.
Volt néhány magyar birodalom, ami tartotta magát: a Kárpát-medence Magyarországa, Égi-ta (Egyiptom), Szkítia, Hétország, Babilon, Pártia. Az utolsó, ma is magyar nyelvű ország részekre szakítva a Kárpát-medence.
Az első kelet-európaiak
A Kárpátoktól az Uralig, a Magyar tengertől (ma Fekete-tenger) és a Kaukázus által határolt területet és leleteit vizsgáljuk.
A jégkorszakban itt lehetetlen volt az élet, innen nem származott lakosság. Felmelegedés indult el kb 12000 éve. Kr.e. 4000 körül a kutatók szerint a hőmérséklet a mainál magasabb volt. Az olvadásból létrejött mocsarak kiszáradtak, a vízzel borított területek visszahúzódtak. A síkságok legelőire vadállatok érkeztek, majd elszaporodtak.
Mai nevén Don, Dnyeper, Volga folyók mentén a Balti-tengerig, Jeges-tengerig vándorolt el a népszaporulat. Az északra költözés Kr.e. 3. évezredben kezdődött és a 2. évezredben már minden nép letelepedett.
A régészeti leletek kora és ideje a vízözön alatti Kaukázus, mint menedékhely volt a kiindulópont. Már foglalkoztunk azzal, hogy a vízözön utáni Árpád szervezte meg az életet a Termékeny Félhold területén, a Régi Keleten.
Az első leletek a Régi kelet szomszédságából kerültek elő. A Vatikáni Levéltárban van irat a Kaukázusi Magyarországról, melynek királya Kr.u. 1329-ben Jeretan volt, aki püspököt kért és kapott a pápától. Írnak Magna Hungariáról és Kunországról is.
Kr.e. 3. évezredből a Dnyeper völgyében réz és bronzkori temetőket, kurgánokat tártak fel. (Petrovszktól 18 km-re) kétkerekű kocsit találtak. Tudjuk róla, hogy régi szimbólum. A nap jelképe, aki a kocsiján végig utazik az égbolton. Sírban való elhelyezése azt a hitet mutatja, hogy a halott felett is az örök Világosság fényeskedik. Ezt láttuk Mezőföld (Mezopotámia), Egyiptom, és Magyarország kocsi leleteinél.
(
A Dnyeper mentén Vénusz szobrokat találtak, melyek egyeznek a jóval korábbi, Kárpát-medencei, egyiptomi, mezopotámiai leletekkel.
A világ első mezőgazdasága a kárpát-medencéből terjedt el. (Eredeti képet törölték.)
A Kárpátok, Al-Duna, Fekete-tenger és a Dnyeper által határolt területet TRIPOLJE kultúrának nevezik. A lakókról megállapították, hogy nem a kaukázusi területről jöttek, hanem Kis-Ázsiából, a már bizonyítottan magyar népek köréből. Kukutyin neve ismerősen cseng. Az ősi magyar föld, Erdély őskorával is van leletekbeli párhuzam. Hatezer éves szentélyt tártak fel a kultúrkörben. A rovásjelek megegyeznek a magyar székely jelekkel.
A Volga folyó alsó részénél Kr.e. 3. évezredben feltárt, több mint 1000 db domb alakú temető egyiptomi (Égi-Ta, Egypt), babiloni (Baba Ilona) eredetet mutat, a Kárpát-medencében hunhalmok (kunhalmoknak) nevezték el.
A Volga vidékén óriáskövekkel készült emlékek vannak. Ezt Cyclops-falazásnak nevezik. Sziklák, faragott kövek habarcs nélküli összeillesztése. A mondák szerint egyszemű óriások építményei. Értjük az egyszemű óriást, az egyiptomi magyaroktól: a Nap elnevezése volt. A Napot tisztelő úr népek – magyar népek építményei. Hasonlóan a ménhír és dolmen nevekhez, magasoknak nevezik ezeket is. Kik az óriások? Összecseng az úr ősök szavunkkal. A magyarok pedig óriási, magas testalkatúak. (Ha most nem nézzük, hogy a neten mutatnak óriások csontvázait, melyekről nem tudjuk, hogy valódiak-e.) A Nap hívei, úri ősök építményei ezek a kövek.
Mezőgazdaság
A kelet-európai térség Kárpát-medence felé eső részében a mezőgazdaság magas színvonalon működött. A keleti felében a kő és fémipar vált magas fokú fejlettségűvé. (Kr.e. 3. évezredben.)
Mindkét terület a régi magyar államok magas műveltségével függ össze. Innen jöttek a bevándorló emberek, és nem Szibériából.
Merre haladt a népesség?
A népesség a Dnyeper és Volga folyó mentén haladt északi irányba.
Kiket találunk lakhelyeiken a mai elnevezésükkel?
Észt, finn, stb. népeket. Ha magyar területről magyar kerámiákat és egyéb leleteket találtak a kutatók, a régészek megállapították, hogy a nép is innen származik. Akkor mi kimondhatjuk, hogy KELET-EURÓPA ELSŐ KULTÚRÁJA is a magyar népeké volt.
Másik honlapon értékes összefoglalást olvashatunk e témáról.
Dr. Baráth Tibor írta (Interneten olvashat írásából összefoglalva):
Szemúri népek a cimmerek
Kelet –Európa lakosságát a cimmer néptől tudják követni. Származásukat Iránból (Ír-honból? Úr-honból?) és Mezopotámiából (Mezőföld) eredeztetik.
Tárgyi emlékeik a bika, oroszlán, leopárd, madár. Mértani jellegű edénydíszítések, csőrös edények maradtak utánuk.
Leírva: cimmeri, kimeri, cymri népnevüket egyszerre látjuk az –i képzőt a szó végén.
Előtte az ER, úr szavunk régi alakja, mikor az úr szó magas hanggal kezdődik. A szókezdő szótag a cym, kim, = szem szavunkra hasonlít. Ezeket mai szavainkkal összerakva a név jelentését Cim = Szem er=úr i=i SZEMÚRI népnek látjuk. Ez egyezik a már ismert sumér, szemúr, szemere, Szamaria népnevünkhöz. A bibliai lexikon méda, madai, alakban írja a népet. Magyarul ezt is értjük: Mat-i föld, földi. Mat-ar, magyar jelentésű. A cimmerek, szemurak, Kr.e. 1300-750 körül éltek kb. 550 évig a Dnyeper mentén.
A Dnyeper régi neve DANA-BER = tanya –bora, azaz a terület, ország vize.
Később az 5. században Herodotosnál BOR-YST-HEN-ES alakban is megtaláljuk, a bor-víz jelentését ismerjük, yst =ist=est, hen=hon, es=ez olvassuk magyarul: Est-hon-bora folyó. Kiderült, a cimmerek-szemurak országát Esthonnak is nevezték, a folyót Tanya vizének, Esthon vizének hívták. Az Esthon - Szemhon azonos értelmű neveink. A lenyugvó esti napot Szem-nek, a felkelő napot Ra-nak (Ra+kel=reggel) nevezzük. Innen ered az esteledik szavunk is.
Don folyó ősi neve TANA-IS = Tanya+víz volt.
A Duna ősi neve DANU-BIS = Tanya+vize volt.
Azonos a képzési módja: Dnyeper=Danaber, Don-Tanais.
A Duna másik ókori neve IST-ER. Ist=est, er= úr szavainkkal tudjuk azonosítani. Együtt Est+úr vize, mai szavainkkal Nyugati úr vize, Nyugati folyó. (A nyelvtudósok az azonosság miatt a sumer Istár, a termékenység istennőjének a nevével is összefüggésbe hozzák.)
Neve ősi térképeken, Magyar-tenger néven szerepel.
Másik neve Ponti a Kaukázustól nézve fenti elhelyezkedéssel. Ponti = fönti, Fenti – tenger.
Fekete elnevezés: Fekete úti, azaz a lenyugvó nap útján levő tengerként értjük.
A cimmerek magyar azonosságára következtethetünk a világosan magyar nyelven olvasott szavaikból:
Szem, úr, bor, víz, tanya, hon, út, est, fek(ete) fek(szik) és a megtalálható –i képző a magyar nyelvek ősi szókincséhez tartozik.
A kelet-Európában talált első népet a magyar népek családjába soroljuk.
2015.07.08.
