13,14,Árpád a Nílusnál, Araxes, Öreg Sas munkája
13,Árpád nemzete a Nílus deltájában
Árpádok családja jelentősége a Vízözön után
Mi volt a helyzet a Termékeny Félhold lekanyarodó nyugati szárának végében, a Nílus deltájában és a folyó hosszú völgyében?
A hajdan itt élők emlékezete szerint országukba az első népesség észak felől érkezett. A tudósok e híradást beigazolták és munkáikban kiemelik, hogy a Nílus völgyébe a földrajzi adottságok miatt nagyobb tömegekkel észak felől csak egy keskeny átjárón keresztül lehet behatolni, amely a Szuezi-öböl vége és a Földközi-tenger között elterülő mocsaras és vízárkokkal átszelt területen vezet át. Ezt a bejáró kaput a régiek találó kifejezéssel HIRUS AITU (Maspero: History:. II. 155) Híres Ajtó néven nevezték. Kezdetben Egyiptom alatt nem is értettek mást, mint e bejáró kapu környékén keletkezett és fokozatosan szaporodó településeket ennek megfelelően Egyiptomot "Ajtós Országnak" hívták (Herodotos: History. I. 117.old.)
A deltának első közigazgatási központja a görögül Butonak mondott város volt, amelynek hieroglifáit így írják át:
PI UT JOIT (Hall H. R.: The ancient history...London, 1952. 97.old.), amit bizonyára így kell helyesen hangzósítanunk: Be itt jött, hiszen az egyiptomi nevek általában egy-egy rövid mondatból szoktak állni.
BUTO = Be+iTT+jöTT városból, katt az aláhúzottra.
A második nagyobb helyet görögül Busirnak mondották, hieroglifáit (Budge A. Wallis: The Book of Dead. 205.old.) így írják át: PER ASAR (Budge A. Wallis: The Book of Dead. 368 jzt).. Az írásjeleket mi így olvassuk P-A-AR EST-UR, amit a Hon értelemmeghatározó követ, tehát igazi neve: Vár, Estúr Hona.
Paar est ur on= Vár, Estúr hona.
Innen a népesség továbbterjedt a Fayum nevű oázisba, amely már a Delta alatt van s mintegy nyolcvan kilométerre nyúlik be a sivatagba. Az oázis környékét T-ARK-HAN: Tó Urak Hona- néven ismerték, keletkezési idejét rádiókarbon mérésekkel Kr. e 4437-4145 közötti időre teszik
Tark-han = Tó urak hona. (Tarkhan = Tárkány? Magyarországon is van. Egy lelet több ezer éves sírja a mellette talált kőeszközökkel arra utal, hogy e tájon az ember már a mezolitikum idején megtelepedett. -szerk. )
(Hawkes, Wooley: Prehistiry and the beginning of civilization. New York, 1963. 234.old.).
A jóval lejjebb lévő BAD-AR-l Botúri (Árpádi) telepet és a görögül Abydosnak mondott várost Kr. e 4000 táján alapították ((Hawkes, Wooley: Prehistiry and the beginning of civilization. New York, 1963.. 219-259.old.). Badari.
Abydos nevét öt hieroglifa írja, amit a szokásos Hon meghatározó követ (Képek Abydosról katt ide). A jele ezúttal is egy rövid mondatot eredményeznek: ABa Be-KET-U-SAT Hon, Vagyis -Abba beköltözött.
Abydos :
Eddig még meg nem állapított időből eredt Delta alatt lévő Hon város; az átírók szerint ON, AN, ANU, UNNU, a görögök elnevezésével Heliopolisz azaz Napváros. Idők múltán egy darabig ez a város lett a Delta közigazgatási középpontja. (Képeket láthat, katt ide.)Hieroglifái szerint (Budge A. Wallis: The Book of Dead. 203.old.) a város régi teljes neve tulajdonképpen AN-NET ,Hon': ~A Nagy Hon-. A hozzáfűzött magyarázó hieroglifák szerint ez volt a P-A-AR-A NETER: Nagyúr Vára.
A Bibliában On néven szerepeltetik.
Vele egyidős lehetett a Badari felett mintegy 120 kilométerre lévő második Hon város: UNNU, a görögül Hermopolisznak mondott hely.
A lakosság földrajzi eredete és népisége szempontjából a legfontosabb mozzanat az, hogy az észak-egyiptomi dinasztia megalapítójaként is egy ER-PAT, ER-PET: Árpád nevű királyt tiszteltek, akinek neve mellett gyakran szerepel az őshazájára, a Zab folyó vidékére utaló Zab név, amit az egyiptológusok SAB, SEB alakban írnak át (Budge A. Wallis: The Book of Dead. 18, 138, 435.old.).
Ez az első egyiptomi Árpád-dinasztia több királyt adott a kialakulóban lévő országnak a nagy esemény idejéig, a déli magyarok bejöveteléig, de azok nevét a megadott alakban nem tudjuk értelmezni. Kivételt csak az utolsó király képez, akit ~Ősúrnak~ neveztek. Az ő nevét az irodalomban a görögök által használt OSIRIS alakban találjuk. Ez a király Kr. e. 3400-3200 táján uralkodott és magát ER-PAT SAB-UR ősétől származtatta.
Az európai Magyarországba irányult magyar népágról egy bizánci forrás azt mondja, hogy őket valamikor SAB- AR-TO-I AS-PHALO-I- nak nevezték. Vajon ebben a kifejezésben nem a Zab-Úr-Földi Ős- falvakból kiindult embereket kell látnunk?
A benépesítési folyamat lezajlását a régészeti, nyelvészeti és történeti adatokon kívül igazolják az embertani megfigyelések is. E tudomány szakértői szerint a csiszolt kőkori kultúra elterjesztői kerek koponyájú emberek voltak, akik a Régi Kelet egész felső vidékét az iráni térségből kiindulva árasztották el (Pittard Eugene: Les racees et l historie Paris, 1953. 375, 516 és olv. Maspero G: History.. . I. 56 sk; Herodtos: History I. 118 jzt). Az Iránból való szétáradásnak több írásbeli említése is van, melyek közül az Egyiptomi Bibliában előforduló feljegyzéseket és egyes fáraók idevágó sírfeliratát megelőzőleg már ismertettük. A Termékeny Félhold azonos forrásból eredő benépesítése nyomán olyan egységes kultúra keletkezett a Tigris folyótól a Nílus völgyéig, amelynek közös jellemző tulajdonságai a kutatók figyelmét régóta magára vonta és a tényt minden szakkönyv gondosan nyilvántartja. A. L. Waddell például így szól: "A világ három legnagyobb ősi kultúrájának egysége (a Tigris-Eufrátesz völgyi, a Nílus völgyi és az Indus völgyi, hozzáadva a Kréta szigeti kultúrát)... és ugyanezen kultúrának aránylag gyors elterjesztése az árja faj által... bizonyítja a világkultúra lényegbeli egységes voltát és egy központból való eredetét."
A felsorolt helynevek, személynevek és történeti okmányok, valamint a tudósok egybehangzó megállapítása szerint kétségtelennek látszik tehát, hogy Kis-Ázsiába, Szíriába és a Nílus völgyébe is ugyanaz a nép telepedett be elsőnek és szervezett ott államokat, mint amely a Tigris és Eufrátesz völgyét is megszállta és azt társadalmilag és politikailag először megszervezte.
Ez a szervező nép a Kaukázus vidéki Árpádok magyar népe volt. Igaznak bizonyult eszerint az a régi feljegyzés, amely szerint a:
Piros betűk: női alak olvasata:NU-KETE-KET
Zöld betűk: URBOT NEMSETE, USUK KETE
Kék betűk: HAS-A-BA MENT.
Összeolvasva a képírást:
A nyugatikat Árpád nemzette; ősük két hazába ment.
A Régi Kelet felső részében lezajló népmozgást vizsgálva, eddig még nem szóltunk a Kaukázus két hegylánca között nyugat-keleti irányban húzódó Araxes- völgyről. Pedig e folyó vízgyűjtő területén ma is van egy Arpacsay nevű helység, amely kísértetiesen idézi az Árpád nevet.
Környezetében két másik hely nevében is szerepel a BOT hangcsoport: Batum és Bitilis, és van ott egy Oltu és egy Maku helynév is, amely az európai Magyarország Olt és Makó régies alakjával véletlenül (?) megegyezik.
14,Araxes = Öreg Sas munkája
Az Araxes = ÖREG SAS folyó felső szakaszánál, Idgír helységben, egy roppant fontos régészeti leletet találtak: egy patkó alakú, három emberfejjel ékesített és írásjelekkel is ellátott tárgyat (képétt lejjebb mutatjuk be), amit a régészek tűzhelyhez hasonlítanak. Ugyanez a kerámia a vidéken több példányban is előkerült és az egész Araxes- völgyre jellemző darabnak bizonyult. Ideje a Kr. e. IV. évezred.
Araxes másik honlapon, katt ide. Araxes folyó:
Nemsokára azután, a csiszolt kőkor vége felé, ugyanez a minta nyugaton, az Orontes folyó völgyében is előkerült, abban a völgyben, amit akkor még MEGARA völgynek (Magyarok völgye) neveztek. Aztán felbukkant a figura Szíriában és Kánaánban, majd a Kr. e. 19. században a Hetita Birodalom területén lévő Kültepében is, Hattus fővárostól 250 kilométerre Dél felé. Régészek e leletek földrajzi előfordulásait térképre vetítették és abból arra következtettek, hogy ez a figura egy és ugyanazon nép fokozatos szétterülésének tárgyi bizonyítéka. Ehhez mi azt is hozzáfűzzük, hogy mivel az ábrázolás mindig ugyanaz, mindig három személyt mutat, ezekkel az urakkal kapcsolatban valami nagyon fontos történeti emléket kívántak megörökíteni.
A kis tűzhelynek, az otthon szimbólumának, nem ok nélkül adtak ilyen alakot.
Középső figurája ember alakú ugyan, de mégis egy öreg sas benyomását kelti, ami a patkó-formával, az összecsengés alapján ezt sugalmazza: ~Öreg sas pataka.~ Ez pedig pontosan annak a folyónak a neve, amit ma Araxes grafikával írnak! Ha ez az ismétlődő kerámia egy nép, gyarmatosító tevékenységének szimbóluma, akkor annak ősi otthona, a kivándorlás kiindulópontja az Araxes völgye lehetett. A középső öreg sas talán az ősurat, a legrégibb királyt jelenti, a két szélén lévő fiatalabb sas pedig azokat a dinasztiaalapítókat, bizonyára az Öreg-sas fiait, akik Keletet illetve Nyugatot benépesítették és országokká szervezték.
A középső figura írásjeleit felülről lefelé haladó sorrendben így oldjuk fel:
az emberi arc UR;
a kis karika az ágas között SZ;
az ág maga AG,
a szorzójel eS;
alatta újra S, SZ,
többesben tehát ES.ek;
azután három kidomborodó emlő EMLŐK.
Ezeket az elemeket hangrendbe téve: UR-SZ-AG eS.ek EMLÉKE: Ország-ősök emléke.
A két oldalsó figurán az OR-SZ-ÁG jelei ismétlődnek, azután két szorzójel következik egymás alatt: eS.ek;
bennük három S karika: eS.ek,
együtt: Ország-ősök ezek.
Az emlék tehát valóban a szétvándorlás és új hazák alapításának okmánya és a nép eredettudatának megőrzésére szolgált. Hogy viszont ki lakott az Öreg Sas völgyében, arra nézve egy további nyelvemlék ad felvilágosítást.
Ezt az emléket ott találták, ahol a vízfolyás már nem patak, hanem bővizű folyó: (Úr-mén földön=) Arméniában, a régi Erman földön (Maspero: History. III. 152). A kép, álló helyzetben koronát viselő személyt, királyt mutat, akinek a személyazonosságát így írja: Árpád király Armeniben (= ÚR+MÉN+ben).
(Képét nem áll módomban bemutatni, de később lesz Árpádról bemutatható grafika.)
Áttekintve a Régi Kelet felső részét annyit kétségtelenül megállapíthatunk, hogy annak vidékeit a Kaukázus völgyeiből, a csiszolt kőkor idején, az Araxes= Öreg Sas és Zab folyók mentén székelő ősi Árpád-dinasztia népesítette be.
Ennek eredménye a Tigris mentén húzódó –Kelet-hon és a Nílus völgyében kialakított -Est-hona- lett.
Az egész területet magyar nyelvű nép szállta meg, amelynek sok neve közül a letelepedésre utaló Honi lett a legelterjedtebb s ezért leggyakrabban ezen a néven szerepelt a történelem színpadán.
Felhasznált irodalom: Dr. Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete, és a Magyarságtudományi Intézet szabadon bemutatható és felhasználható művei, képek forrása internet szabadon bemutatható képei. 2011-10-30. cikk szerkesztett átmentése.)
2014-11-14
2023.05.04. az eoldal.hu megszűnésekor átmentve.
