16,Első mezopotámiai királyaink
A magyar telepesek Afrikából hajókon érkeztek Mezőföldre
Fennmaradt annak emléke is, hogy az első telepesek mezopotámiai új hazájukba hajókon érkeztek.
Ezt a járművet a régi szövegek írásjelei alapján az idegen tudósok ábécére HEA, HOA, IA, EA alakban írták át, a görög szövegekben viszont AIOS szerepel.
Az átírók nem sejtik, hogy itt a magyar nyelv Hajó szavát találják, régi H nélküli formájában, de mivel e hajó le is van rajzolva; megállapítják a, kérdéses szóról, hogy "vízi ház" (water house) jelentéssel bír (Maspero G.: History of Egyipt, Chaldea, Syria, Babilonia, and Assiria. III. 166 sk; Albright W. F.: The archeology of Palestine. London, 1960. 184. old.).
Több egykorú kép mutatja e hajók alakját és abból kiderül, hogy azok kivájt fatörzsekből készültek s mintegy a fa héja úsztak a vízen. Így talán a fának a héja (haja) lehetett Hajó szavunk kialakítója.
Egy ősi hajó képét láthatják ide kattintva.www.lelekkut.eoldal.hu/fenykepek/osi-leletek/. Az első kép a honlapon, egy 4500-5000 éves hajó lelet fényképe.
A Magyar öbölben Sinus magorum szálltak partra.
Első Dél-mezopotámiai magyar királyaink
Az első dél-mezopotámiai király neve nagyon jellemzően EVECHOUS: Evezős s ez is a megérkezés körülményeire utal.
Beros,(=Boros) a dél-mezopotámiaiak saját történetírója munkájából azt is megtudjuk, hagy a kiindulópont, ahol az utasak hajóra szálltak, Eritrea volt s általában a Vörös-tenger környéke, Punt. Az Evezős úron kívül az első beérkező csoportban említik OANNES: Honős nevét.
Később jött AN-NED-UTOS: A Nagy Utas. E délről érkezett magyaroknak az árpádi törzsekkel való egyesülésükig tíz királyuk volt.
Neveik közül megértjük AMMEN-ON: A Mén Hon ura;
MELAG AR-OS: Meleg Úrős, forró vidékről jött király;
EVEDO-R-ANCH-OS: Evező Úr, Honok Őse;
KIS-UTH-R-OS:- Kis Út- úrős- király nevét.
Szimbólumaik között szerepelt az afrikai oroszlán, amit Magarunak hívtak, továbbá a madár és a kígyó. A beérkezők, ugyancsak Beros (=Boros) elbeszélése szerint, valamennyien magas kultúrájú, szorgalmas emberek voltak, akik partraszállásuk után azonnal hozzáláttak a földek kiméréséhez, házakat és templomokat építettek, kenyér magvakat szórtak és nemsokára arattak.
A Honős OANNES pedig, nehogy az őshazai ismeretek feledésbe menjenek, az utódok számára a gyarmatosok minden tudását leírta egy könyvben, kezdve a világ teremtésével. Ebben a munkában minden benne foglaltatott és Beros történetíró megjegyzése szerint "azóta sem alkotott az emberiség semmi újabb nagyszerű találmányt" (Maspero: History... III. 16.old.)
A sumér agyagtáblák megfejtéseiből: Sumér intelmek.
Gilgames, a magyar király
Dél-Mezopotámia e hősi korszakának legkimagaslóbb alakja Uruk (=Urak városa) legendás királya, Gilgames volt.
Ő a világ első elbeszélő költeményének, az úgynevezett Gilgames-eposznak központi alakja. A király az égi úton utazó Szemes Napistentől származott, tőle kapta hatalmát és megbízatását.
A napisten nevét a szakemberek többféleképpen olvassák:
SAMAS NAP ISTIM: Szemes Nap Isten.
SIT NAP ISTIM: Sütő Nap Isten.
PIR NAP ISTIM: Piros Nap Isten.
( Amint Maspero G: History... London, III. 44. oldalon írt jegyzetében olvassuk.)
Akárhogyan forgatjuk a dolgot, mindig magyar értelem keletkezik.
Ez a napisten, így szól a mese, valamikor nagyon régen északról költözött délre s az afrikai Eritrea partján szállt meg.
A vízözön elől menekült (!), de Gilgames maga már az új hazában született.
Családfáját elolvashatják: (másik honlapra lép, katt az aláhúzottra.)
Az új hazában telepedett le. Erről bővebben( másik honlapon, katt az aláhúzottra.)maga-a-valosag.hu/
Gilgames eposz magyarázata (másik honlapon, katt ide.)
Gilgames sírjáról: (katt ide, másik honlap).
Idézet Gilgames cikkből" Az eposz jelentősége, hogy leírva pontos eseményeket, a vándorlás pontos útvonalait, olyan eseményeket, mint egy űrrepülőgép felszállása, segít összerakni a régészeti leletek apró kockáit. Hihetetlen pontos a leírása robotoknak, fénysugár fegyvereknek, az istenek emberi tulajdonságainak. Az eposzból azt is megtudjuk, hogy két fajta repülő eszköz létezett, egy, amelyik az űrbe repült, és egy másik, amelyik a föld légkörében repült, mint a mai repülőgép."
E fiú címét vagy rangját három írásjel rejtegeti, feloldása és ábécére való átírása vita tárgya. Vajon ISD-UB-AR, GIST-UB-AR vagy D-HUB-AR a helyes olvasás? Az írásjelek tanulmányozói a második és harmadik jel tekintetében egyetértenek, annak feloldása Habúr, amiről tudjuk, hogy az őshazában papot jelentett.
Ez már magában is nagy eredmény, mert Gilgames foglalkozását magyar szóval jelöli meg.
A bonyodalom az első írásjel körül van, ami egy kígyó rajza s többféle hangértéket jelöl, legtöbbször egy sziszegő hangot: S, SZ, CS. Ha Gilgames pap volt (Habúr) és a kérdéses írásjel szótagot ír, teljes címe talán Őshabúr lehetett.
Ami pedig a Gilgames nevet illeti, annak értelméhez egy hétországi (=hettita) forrás vezet bennünket, amely az erőteljes fiatal főpapot GIS-GAMAS alakban szerepelteti (Gilgames, ékírásos akkád eposzok. Ford: Rákos S. Budapest, 1960. 239.old.). Ha e lágyított hanggal (G) írt nevet kemény hanggal (K) ejtjük ki, a Kis kamasz nevet kapjuk. Ez lehetett az ő igazi neve, hiszen a hős szereplése kamasz korában kezdődik, s az elbeszélésekben mindig kiemelik fiatalságát, hatalmas erejét; férfikorában is vaskos izmokkal ábrázolják.
Közelebb jutunk Gilgames kilétének és szerepének kiderítéséhez, ha ábrázolását és a vele kapcsolatban fennmaradt írásos emlékeket vesszük vizsgálat alá. A hős legismertebb ábrázolása az a Ninivében talált szobor, amit Botta francia régész rajza nyomán szoktak közölni. (A rajzot kicsit lejjebb teszem.)
Most nézzük a lelet képet:
A tudósok megállapították, hogy a kép etiópiai típusú embert ábrázol, tehát olyan valakit, aki Eritreából származott, ahol a kaukázusi fehér és az afrikai fekete faj keveredett. Mások úgy vélik, hogy Gilgames, a kis kamasz, talán annak az ősi fajtának maradványa, amely Mezopotámiában a szumírok és szemiták előtt uralkodott. ( Maspero írja: One would be inclined to regard it as representing an individual of a different race, a survival of some very ancient nation which had keld rule on the plains of the Euphrates before the arrival of the Sumerians or Semitic tribes, Maspero: Hiostory...London. III. 57. old.)
Bármint is álljon a dolog, a szobor nem művészi alkotás akar lenni, hanem a régibb képírás szabályai szerint valamit közölni akar velünk. Így közeledve hozzá, feltűnik az arcán a két nagy szem (SZEM), a sasorr (OR, UR) és tömött szakálla régiesen nevezve (KAPES) (=kép ez).
Összeolvasva a képírást, azonnal megmondják egyik minőségét:
Szemúr képe ez, vagyis a (nap)isten mása, főpap.
Olvassuk tovább a képet egy lelet fényképéről:
A képen írásjelek a testrészek:
A következő feltűnő mozzanat az, hogy bal kezével oroszlánt (MAGARU) szorít, pozícióban tartott karjával (KARA), csuklóján pedig kör alakú (R, L) karperecet visel, kezét KAP alakban tartja, amivel az oroszlán mancsát (ES) szorítja.
Összeolvasva: A felnőtt Kis Kamaszról a szöveg azt mondja:
MAGARU + KARA + KAP+ES, = Magyarok ura képe ez.
(Felhasznált irodalom: Dr. Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete, és a Magyarságtudományi Intézet szabadon bemutatható és felhasználható művei, képek forrása internet szabadon bemutatható képei. 2011-november-10. cikk szerkesztett változata.)
Mást is el tudok a képről olvasni:
Jobb kezében egy kígyót tart (eSZ),
markát ökölbe szorítja (MA),
csuklóján itt is a kör alakú karperec van (UR, RA},
következik karja (KARA),
eZ + Má + uR + Ka+Ra Összeolvasva együtt írja: Ez már a kara (király).
Vagyis: Ez +má+ ur +kő(=ország)+ ura.
(Második az én olvastatom, a publikációm szabadon terjeszthető, "Kisssúrék rovás lelet olvasatai" megjelöléssel.)
Mindkét olvasat értelme és jelentése egy és ugyanaz.
Ha megnézem a képet, és a Biblia első lapjait, melyben azt írja, óriások éltek régen e földön, olvashatom úri ősöknek is. Ha életnagyságúnak veszem az ábrázolást, akkor az oroszlán akkora amilyennek látjuk, jogos a kérdés: Őseink óriás termetűek voltak? Ezzel a válasszal adósunk a tudomány. Óriásokról elgondolkodtató leletek katt.
Uruk kultúrája a lexikon szerint: (katt az aláhúzottra, másik honlapra lép).
Gilgames uralkodása
Uruk fiatal papkirályának valami fontos tudás beszerzése végett, nyilván vallási ügyben, vissza kellett mennie eritreai hazájába. Az utat hajón tette meg s utazása negyven napot vett igénybe.
A képen hajóban látjuk őt (Maspero: Hiostory… London. III. 73), éppen amint evez.
A hajó rajza AIU, (Így olvasom: hajó.)
a hajóban ülő személy fején a hold látszik UD, UT, (A Hold régies kiejtése.)
feltűnik hosszú keze KETE, (Mivel kettő van belőle, a régies kettő szóval is összecseng.)
amint az evezőt EVESU fogja. (Jól értük, evező.)
Ez ennyit mond: AIU UTU KET-VESU, Bárhogy is olvassuk, magyarul szól: Hajó útja kedvező.
A támla nélküli szék, amin ül, csupa írásjegyből tevődik össze, amit lába BA fejez be. Úgy véljük, itt az Eritreába szót kell valamiképpen olvasni. Vannak még másik figurák a hajóban, akiknek minden mozdulata írásjel, de azt nem tudjuk kibogozni. Most a felső sorral sem foglalkozunk.
Egy további kép (Maspero: History…London III. 71.old.) elmondja, hogy Gilgames Szemes napistenhez utazott vissza, aki az óceán (tenger) partján MASU nevű hegyben (UR) lakott. (Magyar úr hegyén.)
Itt nyilván a MASU-UR: Magyar nevet kell olvasnunk.
(Itt nem áll módunkban képeket bemutatni, de a National Geographic tv adásában visszanézhető Narmer fáraó Egyiptom egyesítésében skorpióember képeket is bemutatnak.)
Ebben az országban a kapukat éjjel-nappal szárnyakkal (MAT) ellátott, skorpióemberek (SEREK) őrzik, tehát azok is Matsarok = MAGYAROK! Fejük felett lebeg egy szárnyas (MAT) korong (AR), amelyből karok (AKARA) nyúlnak ki: (Nézzük helyes szótagolásunkkal mat+ar+ok+ura.) itt tehát a Magyarok ura lakik.
Mit csinálnak az őrök?
A kettőjük közé helyezett hieroglifák elmondják: az ívben hajló jel KAPT, következik a T és több AR jel, ami többesben AR.ak, együtt: Kaput tárják.
A rendelkezésünkre álló dokumentációs anyagból, amint látjuk, megállapítható a lényeg:
1, A Régi Kelet déli feléből Mezopotámiába magyar nyelvű bevándorlók mentek. A költözködők nappapok vezetése alatt Eritreában szálltak hajóra és Arábia megkerülésével, negyvennapi utazással a Tigris és Eufrátesz torkolatvidékére érkeztek.
2, Nem egyszerre jöttek, nem inváziószerűen, hanem egymásután következő hullámokban, erőteljes fiatalemberekből álló csoportokat alkotva.
3, Mindnyájan magyarul beszéltek, csiszolt kőkori kultúrával rendelkeztek, írástudók voltak és az égi vallás hívei.
4,Gyarmataikat Uruk város királya egy közös politikai keretbe fogta össze, de ez a gyarmat kezdetben még bizonyos függésben maradt az őshazától. A gyarmatosítás ideje kb. Kr. e. 3500-3400.
A Magyar öbölben Sinus magorum szálltak partra. (Köszönöm a térképet a küldőjének, Bognár Ferenc Flórián úrnak.)
E honlap szerkesztője a magyar-egyiptomi hieroglif írást és a rovást tanulmányozza behatóan. Jelenleg e munka mellett hieroglif szövegeket tanulmányozok. A kövek fognak megszólalni, és magyar nyelven.
(Felhasznált irodalom: Dr. Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete, és a Magyarságtudományi Intézet szabadon bemutatható és felhasználható művei, képek forrása internet szabadon bemutatható képei. 2011-11-10.cikk szerkesztett átmentése.)
2014-11-16 A cikkek a honlapra való hivatkozással szabadon bemutathatók, idézhetők.