3,Mezopotámia magyar városai
Az ősi Sumer városok neveit mai magánhangzóinkkal is megértjük:
Ur = Úr, Lagas = Lakás, Kish = Kis, Nippur = Napúr, Uruk = Úri kő, Urak, Eridu = Eredő. A sumer, szem+úr összetevőit is értjük. Égi szemnek a Napot nevezték.
Térkép a Wikipédia lexikonból:
(Fel lehet tenni a kérdést, mi van azokkal a településekkel, melyek a térképeken szerepelnek, és nem is értjük a nevüket? A történelem kutatói bizonyára megadják a választ, nekünk ezekre nem most van szükségünk. Pl: a Magyar Királyság térképén is látunk magyar városokat. Aztán látunk olyan településeket is, melyeknek nem értjük mai alakjukban a nevét, az utód államok térképein.)
Úr városát régészeti területként Tell Mukajjar néven látjuk, összecseng a magyar szavunkkal. Égissirgal építményéről híres. Értjük az égi nevet. Más néven Zikkurat = Ékur - házának írja a lexikon. Mi értjük: Z = aZ ikur = Égúr-háza, Égúr széke. Ur-Nammu = Úr-Nemből származott a király.
(Ur-nammu, Úr-nemből Ur királya)
Lagas híres királya Gudea. A szeretet vallását tanította. Egyétek a kenyeret, mert ebben az Isten van. Igyatok az élet vizét a kehelyből, mert örök életetek lesz.
(Gudea)
Kis városa kultúrája Dzsemet Naszr azonos a Kárpát-medencében találtakkal. Védőistene: Zababa = Zab aba/apa, és Inanna, Éanna = Éganya, Égi anya. Istár alakjából Eszter nevünket is értjük. Astarte alakja = has-tartó szobrocskák a nő alakban írt szövegek ábrázolásai. Erre még vissza térünk.
Napúr városa védőistenének neve Enlil, szentélyének körzetét Ékur-nak írják, értjük ő az Ég ura volt a korabeliek vallásában.
Úri-kő, (vagy Urak) városában találták meg a Gilgames eposzt, nagy erejű kiskamasznak ismerjük meg, Gilgames=Kiskamasz szavunkkal összecseng. Itt látjuk sok nép hagyományában is meglévő Vízözön történetet. Ut-napistim = Út-Napisten segíti az emberiséget... aki hajót épít. A hajó leírása nincs meg. Szörnyű vihar tombolt a hét napon át...Noé történetének előzményét ismerjük fel. Legősibb írása: ZI.U.SUD.RA = Az Ősöd-Ra. Ra a reggeli nap elnevezése, a reggel, ra+kel szavunk.
(Gilgames)
Eredő városában, a lexikon szerint itt épült az első templom Mezőföldön. A vizek és bölcsesség istene tiszteletére építették. Mivel a sivatag szélén víz adja az életet, Éabzu-nak fordítják, ami édes vizű tó partján állt. Értjük É-ab-zu = Ég-habzó, értjük a víz hab nevét, mely az Ég ajándéka. Felismerjük és megértjük az idegen nyelvű fordítók magyarul olvasott szavait.
2014-11-11. (Források a Wikipédia lexikon felhasználása.)
Interneten kaptam a következő anyagot, betoldás és változtatás nélkül idézem:
"Sir Leonard Woolley archeológus professzor, ki egész kutatómunkás életét (közel 60 esztendőt) töltött Mezopotámiai ásatásokkal, a következőt mondta:
“1939 óta kérelmezem és kérem a Magyar Tudományos Akadémiát, hogy küldjön nekem egy magyar nyelvészt. A Sumir nyelv – 7.000 éves volta dacára – ma is elképesztő egyezéseket mutat a mai magyar nyelvvel. Kutatásaim alapján tudom, hogy pl. nyelvtanát nézve a Sumir nyelv 56 nyelvtani sajátosságából 53 megvan a mai magyar nyelvben. A török a második legközelebbi a sumirhoz, abban 34 van meg a fentiekből. Míg a török “unokaöcs” fokon áll hasonlóság tekintetében a sumirral. A magyar mondhatni AZONOS, és egyenesági folytatása a sumir nyelvnek. Alapszavakat tekintve több mint 6.000 szógyök egyezik a sumir nyelvből a magyarral.”
Megjegyezném, Sir Leonard Woolley professzor később eljött Budapestre, ahol magánúton megtanult magyarul, mivel soha semmi támogatást kutatásaihoz a Magyar Tudományos Akadémiától nem kapott. Sőt, az MTA elítélte őt, mondván “a MTA soha nem fogja elismerni, hogy a magyar nyelvnek bármi kapcsolata lenne a sumirral.”
És – végezetül néhány érdekesség:
1) Embertani szempontból nézve az ún. finnugor népek embertanilag, azaz fajilag MONGOLOID népek. Szakálltalan, szőrtelen, sárga bőrszínű, ferde szemű emberek. A magyar nép szakállas, fehér bőrű, kerek szemű. Azaz embertanilag semmi közünk nincs a finnugor népekhez.
2) Népzenei szempontból: érdekes módon Bartók Béla Finnországban, Törökországban és Perzsiában végzett népzenei kutatásairól készült magyar nyelvű könyvét a MTA eltüntette még megjelenése idején, és mind a mai napig NEM hozzáférhető Magyarországon!
Ezt a könyvet angol nyelven a New York-i közkönyvtárban bárki elolvashatja. A magyar ember meglepetéssel olvashatja benne a következőket:
A Török és magyar népzene 75 % egyezést mutat Bartók Béla megállapítása szerint.
A Perzsa és magyar népzene 42 % egyezést mutat.
A Finn és magyar népzene 2 % egyezést mutat.
(Ma már sokan tanítják, hogy a magyarral rokon eredetű nép a török is. -szerk.)
3) Nyelvi szempontból:
John Rawlinson a székely rovásírás alapján fordította le a sumir írást.
Lenormant (francia) kutató megállapította hogy a mai nyelvek közül a magyar áll a sumirhoz a legközelebb.
Sir Leonard Wolley megállapította, hogy a sumir nyelv nyelvtanát nézve a sumir nyelv 56 nyelvtani sajátosságából 53 megvan a mai magyar nyelvben.
A török a második legközelebbi a sumirhoz, abban 34 van meg a fentiekből. Míg a török “unokaöcs” fokon áll, hasonlóság tekintetében a sumirral, a magyar mondhatni AZONOS, és egyenesági folytatása a sumir nyelvnek. Az alapszavakat tekintve több mint 6.000 szógyök egyezik a sumir nyelvből a magyarral.
Nyelvi szempontból nézve tehát angol, francia tudósok szerint a Magyar nyelv mondhatni egyenesági leszármazottja a sumirnak.
4) Régészeti bizonyítékok
A Tigris és Eufrátesz völgyében végzett ásatások során napvilágra került szobrocskák tanúsága szerint a sumir nép állatai – rackajuh, pulikutya, kuvasz, komondor, rideg-marha kísértetiesen egyeznek a magyar nép állataival, rajtunk, magyarokon kívül SENKI másnak nincsenek ilyen állatai a világon.
Említésre érdemes egy régészeti szenzáció is, Erdélyben Tatárlakán végzett ásatások során került napfényre több ezer égetett agyagtábla, melyeken sumir írás van, s éveken át tartó kutatások és kísérletek eredményeként a Francia Tudományos Akadémia a következőket állapította meg
1. Az Erdélyi tatárlaki ásatások során talált táblák 1.500 évvel régebbiek, mint az eddig talált legrégebbi Mezopotámiai agyagtáblák. A Francia Tudományos Akadémia ennek alapján kimondja, hogy az emberiség bölcsője és az emberi írásbeliség és kultúra NEM Mezopotámiában, hanem Európában, Erdélyben, kezdődött?
2. Ezt később a Párizsi Nemzetközi Orientalista Kongresszus is elfogadta, ami igazi világszenzáció volt.
S amit csak a nevében magyar sajtó, óriási egyöntetű lelkesedéssel ELHALLGATOTT. Én csak New Yorkban olvastam erről, Pesten a mai napig senki sem hallott erről egyetlen árva szót sem.
Azaz, embertani, népzenei, nyelvészeti, és régészeti szempontból nézve, a finnugor elmélet, melyet ellenségeink dolgoztak ki lejáratásunkra, és magyarellenes propaganda céljára, egyszerűen VALÓTLAN elmélet.
Ideje lenne hogy az MTA végre ne magyarellenes tevékenységre költse el a magyar lakosság pénzét.
Példa nélkül áll a világon, hogy egy nemzet tudományos akadémiája arra költi el a nemzet pénzét, hogy nemzetellenes tevékenységet fejtsen ki, rombolván a magyar nemzeti tudatot, hamisítva a magyar történelmet, s hivatkozási alapot nyújt ellenségeinknek (lásd. Trianon Június 4, 1920)"
(Köszönöm a cikket a névtelenséget kérő küldőjének. 2013.02.18.)
(Sumer pecsét)
Ismét idézzünk más tollából az internetről, dr. Baráth Tibor írta:
"2. Magyar mondatok mezopotámiai (= mezőföldi) kő- agyag-táblákon.
1, Amidőn Asszíria királya elrendelte, hogy ninivei könyvtára számára az országa területén feltalálható minden ékírásos tábláról vegyenek másolatot, a feladat elvégzésére kiküldött írnokoknak szigorúan meghagyta, hogy a másolatokat gondosan készítsék el és beküldésük előtt jelről-jelre hasonlítsák össze az eredeti példánnyal. Az írnokok a parancsnak megfelelően jártak el és a lemásolt kőtáblákra az ellenőrzés megtörténtét hűségesen feljegyezték.
Száz meg száz esetben szerepel azokon ugyanaz a mondat, amit a mai mezopotámiai tudósok megfejtettek és ábécés átírásukban így hangzósították;
KIMA LABIR, ISU SATIRMA BARI. Értelme: Régi eredetijéről leírva és ellenőrizve (Lipin L B: Az ékírás regénye Budapest, 1956. 170 sk). Írástechnikailag megvizsgálva ezt a négy szóval kifejezett mondatot, amely első pillanatra valamely idegen nyelv beszédjének tűnik fel, a következő észrevételeket tehetjük.
- Az első szó végén hiányzik a befejező orrhang (N, NY), amit a fonetikus írásban - tudjuk - nem kellett külön jelölni, de mai helyesírásunkkal végzett átírásban igen.
- A második szóként adott részleg valójában nem egy szó, hanem kettő: LAB IR.ISU.
- Miután már dereng előttünk a mondat értelme, azt is észrevesszük, hogy az átíró a harmadik szó elejébe beolvasztotta a nem odavaló, hanem külön írandó ,és' kötőszót.
- Az utolsó BARI szót viszont, akárcsak a LAB szót, lágy hanggal (B) oldotta fel, holott ezúttal annak kemény ikerhangjára (P) van szükség. Ha ezeket az észrevételeket figyelembe vesszük, a száz meg száz esetben szereplő mezőföldi = mezopotámiai mondat így alakul:
KIMANY LAP IRISU és ATIRMA PARI.
Most már látjuk, hogy magyarul van, csak éppen hangrendbe kell ugrasztani a magánhangzókat és máris tudjuk, hogy a kőtáblák átírását ellenőrző írnok széljegyzete,
Magyar grafikával így hangzik: Kemény lap írása és átírómé pár.
Ez pedig kitűnő magyar mondat, pontosan azt jelenti; hogy az eredeti példány és ez átíró másolata egymással megegyezik. Nem igaz tehát a sumerológusok világgá kürtölt elmélete, hogy a sumér nyelv semmi más nyelvhez nem hasonlít, páratlanul álló jelenség, utód nélkül kihalt idióma.
A sumér= szem-úr nyelv, ha rendesen olvassák, és úgy írják át ábécére, amint kell, jól érthető magyar nyelv!"
(Felhasznált irodalom: Dr. Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete, és a Magyarságtudományi Intézet szabadon bemutatható és felhasználható művei, képek forrása internet szabadon bemutatható képei. 2011-09-07-i cikk átmentése e honlapra.)
2014-11-11.