78,A NAGYSZENTMIKLÓSI KINCSEK 1. OKTÁR KIRÁLY CSÉSZÉJE
Többször is olvastuk, őshazánk a Kárpát-medence, innen indult ki a népszaporulat, elvitte a világra a kultúrát, majd ide tért vissza. (Másik honlapon erről összefoglalás.) Nem teljesen időrendben, de a Kárpát-medencébe érkeztünk, a legfontosabbal kezdjük, a hunok = magyarok. Első bizonyítéksorozat a Nagyszentmiklósi aranykincs és annak írásai.
A nagyszentmiklósi kincsek 1. Oktár király csészéje
A következő képeken olvashatjuk, és elmagyarázom, milyen magyar nyelvű szövegeket tartalmaz a kincs.
(Eredetiért katt a képre.)
Ez a nyelvemlék két példányban készült és egy-egy arany csésze felfelé néző lapjára van bevésve, azonos módon, azonos betűkkel és azonos szöveggel. A két csészét Nagyszentmiklóson 1790-ben huszonhárom más arany edénnyel együtt találták. A kincseket annak idején Bécsbe szállították és ma is ott őrzik, mint a Kunsthistorisches Museum legkimagaslóbb értékű tárgyait. Amidőn e felbecsülhetetlen értékű arany edényeket megtalálták, a közvélemény azokat Attila kincsének nevezte el és Hampel József régész az 5. századba, a hunok magyarországi virágkorába helyezte. Mennyiben tudjuk ezt a homályt eloszlatni?
A közepén kereszt van: kereszténység létezett Magyarországon, apokrif irodalomból tudjuk, hogy Jézus Szent András apostolt átküldi a Dunán, a "mieink Szkítiájába", hogy hirdesse az örömhírt. Hol, kiknek hirdette Jézus tanítását? A magyaroknak a Kárpát - medencében. (További bizonyítékokat később még bemutatok. Szent István mit tett, és mit varrtak a nyakába Károly Róbert rémtettei és uralkodása után arról később...)
Ha kimásolják és felnagyítják, a következő grafikát, könnyebben elolvashatják a magyar feliratot. Az írás akkor magyar, ha magyarul jól érthető, nem tartalmaz elhagyást nincs betoldás, és minden betűt elolvasunk.
A szóban forgó edény kör alakú mezőjében, egy kereszt alakú idom körül rovásjelek helyezkednek el. A betűk alakja valamivel régibb, mint az Attila-tragédiát halálát megörökítő szöveg jelei. (Erről később lesz szó.)
Ha tehát ez is hun szöveg, külalakjáról ítélve a magyarországi hun uralom első fénykorába, Oktár király (megh. 430) idejébe volna illeszthető. Mint kiderül, valóban oda is tartozik.
Oktár király : rovás olvasása és leírása szerint: A Ku+Tya úR. Tehát a neve magyar.
A szöveget az óramutató járásával ellenkező irányban kell olvasni, amint erre a betűk fordulásából pontosan lehet következtetni, a "12 óra" helyzetben álló jellel kezdve, bal felé haladva. A jeleket szavakba tagolva megismételtük s ugyanott közöljük betűhű átírását.
A kelyhen szereplő írást Dr. Baráth Tibor úr Montreal olvasta el és publikálta. Az írásjelekre nézve nem alakult ki határozott vélemény. Most kiderült, hogy a szöveg rovásjelekkel írt magyar nyelvű feljegyzés. Magyarországon találták, és jóval korábbi a Halotti beszédként ismert első magyarországi nyelvemléknél.
(Én próbáltam a rendelkezésre álló képen a megoldást hangzósítani, mint látják az eredmény magyar nyelven íródott, és jól érthető. Most megismétlem lejjebb, a rovás szabályai szerint olvasva, jobbról-balra a nyíllal jelölt irányban.)
Nézzük az olvasatát ( Ha kimásolják és felnagyítják, könnyebben olvasható.):
A szöveg nagyon művelt rovással, azaz sok egybeolvasztott jellel készült és mai helyesírással leírva ezt mondja: Negyedik hun király (Oktár) Ku+tya+úr országa.
Örök jogon vette barátoktól.
Pontiak, Ister vidékiek Uraliak, Tatárok ura.
A tányér közepén levő szimbólum mind a négy ágának végében N rovásjeleket látunk, a hun szó szokásos jelölésére, majd egy kör következik s azon belül a rovás ELI jele. A szimbólum kétségtelenül a "negyedik hun király" címet ismétli.
Most nézzük meg a többi nagyszentmiklósi kincset is. E sorok írója fél évet töltött a tanulmányozásával 2011-i cikk megjelenése előtt. 2015 januártól újra elővettem és átnéztem a cikket, most is egyetértek a korábbi rovás megfejtésekkel.
2015-02-11. Szabadon bemutatható a honlapra történő hivatkozással. ingyen kaptátok, ingyen is adjátok tovább.
