Magyar rovásírás leletek 1

Mezopotámiai magyar nyelvemlékeink 1

Magyar szavak ékírással

A vízözön után újra szervezték az életet. A Tatárlaki leletekkel azonos leletek kerültek elő a ma Sumernek nevezett területről. A Kárpát-medencében talált leletek írása 1200 - 1500 évvel korábbi mint a Mezőföld=Mezopotámia területén találtak. Az első írást először a mai magyar népek területén találták meg a kutatók. Milyen nyelven olvashatók a leletek?

Nézzünk meg erről egy rövidfilmet a sumerológussal:

Badinyi Jós Ferenc sumerológus beszél a kutatásairól. Az ember a jégkorszakot csak a Kárpát-medencében tudta túlélni. 350 ezer évesre becsült ősi emberi leleteink is bizonyítják. Agykoponyánk mai méretével azonos a koponyamérete. Nem majomember szerű mint a világ más táján levő leletek. (Erre később vissza térünk) Sumerben is van gatya, szűr, és minden ami a magyar nyelvben ma is használatos:

(A részletben az egyiptomi magyar népeket is említi, jelen sorok írója másik honlapon részletesen bemutatja saját fordításában, hogy az egyiptomi nyelv magyar nyelv. A hieroglif szövegek mellé írtam mai betűinket, bárki össze tudja olvasni. Hieroglif magyar szövegek.)

Néhány lelet képe: Sumer szobrok Kr.e. 27. századra becsülték a korát.

Pu-abi (Fő-habi, fő papnő és királynő) fejdísze, Ur városából.

Énekeinkben is szerepel: "Az a szép, akinek a szeme kék..." Fő-papnő szobra és arany nyaklánca.

Dr. Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete, munkájában írja, rövidítve idézem:

Tigris és Eufrátesz völgyében is magyarul beszélő népek éltek, mi magunk keresünk írásos szövegeket.

Módszerünk ez: a nem magyar szerzők műveiből vesszük ki azokat a részleteket, amelyekben ők eredeti mezopotámiai szavakat, kifejezéseket, és mondatokat közölnek ábécés átírásban.

                                                                             (A képen aranysisak lelet.)

 Ennek is megvan a maga súlyos bizonyító ereje, mert kiderül, hogy az átírók tudtuk nélkül maguk is magyar szövegeket olvasnak. Kezdjük az ő magyarul átírt közszavaikkal, folytatjuk rövidebb és hosszabb mondatokkal s végül közlünk egy általunk elolvasott eredeti mezopotámiai szöveget.

 Magyar szavak mezopotámiai kő- agyag-táblákon:

1, Mosdó víz - Samuel Kramer professzor egyik tanulmányában azt olvassuk, hogy valamelyik mezopotámiai úr emberével kutat ásatott háza táján és onnan hozatott magának MUSHDU vizet (Kramer Samuel: The Sumerians Their history, culture and character. Chicago 1964.  318, 321 old). A szerző ezt a szót nem érti, ezért annak eredeti hangtestét közli. Számunkra nincs itt semmiféle probléma, mert a környező szöveg tökéletesen világossá teszi, hogy az átírás jó és azt is, hogy az illető úr, mosdó vizet hozatott magának a kútból.

2, Más alkalommal azt halljuk, hogy a Szemúr (Sumér) országbeliek valami lyukon keresztül ereszkedtek le az alvilágba és azon keresztül jöttek onnan vissza. E lyuk neve Samuel Kramer átírásában ABLAL volt (Kramer Samuel: The Sumerians Their history, culture and character. Chicago 1964. 133.old). A szerző ezt a szót sem érti. Mi rögtön felfogjuk, hogy az emberek ablakon jártak le is, meg fel is.

3, Jó kőből szerettek építkezni: Megtanuljuk a professzor könyvéből azt is, hogy Mezopotámiában az építéshez használt köveket, meg az emlékművek faragásához használt jó követ külföldről szerezték be, mert saját országukban, a vízhordalékból keletkezett tükörsima földön kő nem akadt. A felettébb kemény dioritot különösen jónak tartották s ezt a kedvelt követ U kőnek nevezték (Kramer Samuel: The Sumerians Their history, culture and character. Chicago 1964. 279.old). Aki tud angolul és magyar ember, azonnal kideríti, U kő alatt jó követ kell érteni.

4, Hungár, Napország királya: ENKI isten? (isten: Ar, UR, RA), helyesebben tehát ENKI-RA, H-val kiegészítve: Hungar, aki Szemúrország azaz Napország királya, birodalma belvizein csónakázik. A király neve MAGUR: Magyar, e név a kőtáblán háromszor is előfordul. Kramer professzor mind a három esetben meg nem értett szóként szerepelteti és ezért eredeti hangtestével adja ábécés átírásban s azt gondolja, a csónak neve volna (Kramer Samuel: The Sumerians Their history, culture and character. Chicago 1964. 172, 176, 177. old).

Ez a MAGUR  király, ölelésre tárja ki karját, aztán tesz valamit KAR.Aval: karja, amely ismét meg nem értett szó és eredeti hangtestével szerepel (Kramer Samuel: The Sumerians Their history, culture and character. Chicago 1964. 176.old). A király, amint mocsárvilágában hajókázik, egyszerre csak egy DAR madarat pillant meg, röviddel utóbb felrepül előtte egy másik madár: AHAIA (Kramer Samuel: The Sumerians Their history, culture and character. Chicago 1964. 178.old).

Nekünk, magyaroknak itt sincs kétségünk, mert tudjuk, hogy a király előtt egy daru-madár, azután a héja repült fel. Mindez egy és ugyanabban a szövegben fordul elő, így biztosra vehetjük, hogy a szöveg maga is magyarul van. Érdemes lenne tehát ezt a szöveget közelebbről megvizsgálni.

5, Épületfa: Sumérben nem volt épületfa sem, ezért építkezéshez az északi hegyekből folyón szállították helyszínre az anyagot. Különösen azt a fát használták házak építésére, amelyik egy német tudós szerint USCHU volt (Schmöckel Harmut: Úr, Assur und Babylon Stuttgart, 1955. 56.old). Mi megértjük, hogy ez olcsó fa volt.

6, Sumérben sok volt a bab, lencse, hagyma és uborka, de bőven találtak GOMBO nevű táplálékot is (Maspero G: Histori of Egyipt, Chaldea, syria, Babylonia and Assiria.  London III. 28 sk), ami alatt kétségtelenül gomba értendő.

7, NIPPUR: Napúr városában azt a tanácsot kapja egy odavaló nő: NU NP-AR-SHEGU NU: nap-országi nő (az első NU: nő itt értelemmeghatározó), hogy menjen a vízpartra mosakodni, ott aztán majd az istenatya: a nagy hegy (?), a ragyogó szemű meglátja, megcsókolja és teherbe ejti. A leányzó megfogadta a tanácsot és a ragyogó szemű atya (a Szemes-isten: Szemúr, Napúr) öleléséből megszületett a Hold-isten-anya (Kramer S:The Sumerian mythology New York, 1961. 44, v.ö. 59. old). Az idézetben közölt nagy hegy kifejezés (great mountain), logikailag érthetetlen, rossz fordítása a megfelelő mezopotámiai szónak. A kőtáblán nem hegyről van szó, hanem az Atyaisten nevéről, ami a szövegből amúgy is világos. Sumérul ugyanis nagy, annyi, mint MAH, MAG, a tévesen hegynek fordított szó pedig AR, UR, a kifejezés tehát MAHAR, MAGUR, a Nap(isten) már többször említett neve.

Mondjuk ki világosan: Isten neve Magyar volt a magyar népek országaiban.(Erről később sok olvasatot mutatok be.)

A kőtábla előadása szerint tehát a Hold(istennő) Magyar égi isten és egy nap-országi nő gyermeke.

 Kérdezzük ezek után, ki hiszi el, hogy egy olyan országban, amelynek istene: Szemúr, Magúr, Napúr, Magyar,

 királya: Hungár és Magyar és ahol az emberek Olcsó fával építkeztek,

 Mosdó vízről,

 Ablakról,

 Jó kőről,

 Daru madárról, Héjáról,

 Nap-országi Nőről, meg

 Gombáról diskuráltak, az ilyen országban más lett volna a nyelv, mint magyar?"

(Felhasznált irodalom: Dr. Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete, és a Magyarságtudományi Intézet szabadon bemutatható és felhasználható művei, képek és filmek forrása internet szabadon bemutatható képei. 2011-09-06 cikk átmentése e honlapra.)

A neolitikus kultúrát ma már több helyen a Kr. e. VII. évezredből ismerjük, amikor még Sumer nem volt, erről a vízözön után olvashatnak. A jövendő Sumér-ország Kr. e. 5000 táján még lakatlan mocsárvilág volt, amiből itt- ott kezdtek kiemelkedni egyes hátságok. A területet aztán a két folyó hordaléka feltöltötte.

2014-11-11