Magyar rovásírás leletek 1

Gallia (Franciaország)

A keletről jövő harmadik bevándorlási hullámmal is földművelő BARÁTOK jöttek.

  Armorikát – Mauri országot önmagukról Barátok honának nevezték, ebből lett a Bretagne név. Ar-mor-ka = Ar-maur-kő = Magyar úr kője, országa. Régi szokás szerint előre téve az ar, úr szótag.

(Eredetiért katt a képre.)

Ligúri név: Itália részeként látjuk Liguriát.

A Moselle folyó környékén, a Rajna bal partján és a Rhone folyó alsó részén élt embereket nevezik így. LIG-ÚR-I = Liga urak. A liga a latinban is szövetséget jelent. Ide is magyar kötelékben szövetségesek érkeztek.

A Szajna és Garrone közötti területet neve LUGDONIA volt. Ez is Liga-honja, szövetségesek országa értelmű terület.

A kutató megállapították, hogy a ligúriák – liga szövetség urai népei is egy nyelven beszéltek, kiskirályok, fejedelmek vezetése alatt éltek.

A magyar úr-népek tragédiája folytatódott, mert nem hoztak létre erős, önálló államot. Így külön-külön kisebb katonai erőt tudtak felmutatni, miként megismétlődött a Régi-keleti Magyarország tragédiája. A városállamokat és a hozzájuk kapcsolódó falvakat idegen népek egyesével győzték le.

A legtovább fennálló keleti magyar Egyiptom magyar népe tudott szembeszállni a rátámadó seregekkel az asszír, majd perzsa népirtásokig. Európában a legrégebben fennálló ország-állam a Kárpát-medencei Magyarország népe tudott ellenállni a rá támadó hódítóknak.

Mikor Julius Cézár (kazár?) rátámadt Galliára és hozzá kezdett a magyar népek kiirtásához, sok feljegyzést készített. A Szajna alsó részét CALETI = keleti népek lakták. BEL-LOVACI-ak Cézár leírásában lovas nép volt. Értjük a Bél, Bál istennevüket és a ló, lovas szavunkat. Ők Bál lovasai voltak.

(Katt a térképre nagy méretért.)

Ott élt EDUI, AEDUI szövetség. Héti szövetség, hettita (hétországi) eredetűek, Trójából származottak lehettek. Hét törzs szövetségét értem az elnevezésből.

Remes törzsek a leírással Egyiptomban a RA-MÁSA, fáraóinknál Úr-mása, görögösen Ramszesz névvel azonos. Ők egyiptomi eredetűek voltak.

Cézár ír BITURIG törzsről, egyiptomi származásúak lehettek ők is, mert ott volt szokás a Bot-úr, Bátor név, ami fejedelmi cím volt.

Itt is élt AR VERNI= úr-vér-honi nép az árja magyar népek családjából, akik őseikről Árja-földet, ma is Arja, Asia, Ázsiának nevezik.

Santones = Szent-hon–ez népe előkelő papkirály népe lehetett.

A leghíresebb Szent Sólyom városa papkirálya a Bibliában Melkizedek, aki kenyeret és bort áldozott az ősi időkben az Egy Isten tiszteletére. Ilyen volt Gudea is, Lagas (Lakás) királya, aki a szeretet vallását hirdette. Szobrain a kehelyből élő víz folyik. Tanítása, egyétek a kenyeret, mert abban az Isten lakik, és igyátok ezt az élő vizet, hogy örök életetek legyen. (A halak úsznak a vízzel szemben. ez is az élet szimbóluma.)

A négyes szövetségbe (kis törzseket értünk rajtuk, azért nem hetes) tartozó elnevezésekből egyenlőre, a második tagot értjük pontosan, de az elsők összecsengése is értelmes:

Nam-netes , nem-négye, Négy Nem törzse.

Ve-netes, vén négyes, Négy Vén törzse.

Car-nutes, kar-négyes, a Négy Kar (kéz) törzse.

A sátrakban élők neve SALLASI= szállási nép volt.

Értjük a Svájci szövetséget létrehozó egyik törzs nevét is, Úri törzs. (A honlapra lépve a térképre katt.)"A mai Svájc területét a vaskor óta kelta törzsek népesítették be. " Tudjuk, a kelták magyar népek.

A felsorolt nevek a latin előtti nevek, és magyar nevek. Az ókorban a mai Franciaország területén is magyar nyelvű népek éltek kiirtásukig és beolvasztásukig. (Galliáról a lexikonban. Az említett nevek alul találhatók. katt.)

Mire jutottak a francia kutatók? (Dr. Baráth Tibor munkájából)

A mai franciának nevezett nép a folytatása a latin világnyelv előtti népnek. E nép a római hódítás és elnyomás alatt nyelvet cserélt. Földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozott. Tőlük származik a legtöbb folyó, földrajzi és településnév. APA, ABA, szavunk azonos a HAB szóval. A Nílus folyónk leggyakoribb neve is HAB, HABI volt. Hab-úr volt az Eufrátesz északi mellékfolyója és más régi magyar folyók elnevezése is.

Ab, Hab volt a pap imádságos ténykedése közben használt víz, mai elnevezéssel szenteltvíz neve. Innen eredt a pap: abos, habos elnevezése. Ebből lett a latin ABBAS, atya, apát szó.

A víznév elnevezésére a BOR szavunk is használatban volt. Az erdélyi magyarok a forrásvizet ma is néha így nevezik. A régi keleten szintén ma is megtaláljuk BAHR alakú leírásban.

Franciaországban Bor-deaux városa a Garrone folyónál tartalmazza a víz-bor elemet.

A víz, vis szavunk is megtaláljuk a VIS-ere (régi alakjai Visara, Visura) nevében. Másutt van Vis-tula = Visztula.

A víz elnevezése az áradással kapcsolatos ÁR, árvíz megfelelője is szerepel.

Ilyen:

Arara= Ár-ura (Ma Saome.)

Savara= Száva-ura (Ma Sevres.)

Samara=Szem-ura (Sambre és Somme.)

Isara= Isa-ura (Isaar) Pis=víz ura.

A föld elnevezésekor a réteges kőzetet Pala néven nevezik, magyarul is pala. A tala szó nálunk is talaj.

Campus füves területet jelent, a Pu, Fu, Fű régies neve hon-fűs, fűs-hon.

Cara szó kő. A hegycsúcs, kiemelkedő szikla Cucc =magyarul is csúcs.

Települések neveiben sokszor előfordul a magyar Bál, Bal, Bél szavunk.

Szem (Samo, Sama), Úr, (úr, or) szavaink.

Plou = falu. Baita=pajta. Namour= Nem ura. Saumura= Szemúr.

Dr. Baráth Tibor interneten olvasható közlésében a franciaországi magyar elnevezéseket 4250 db körül számolta össze.

„Azok a települési helyek, ahol úr/r asz és változatai, Ló, Mén szavak vannak: 2874 db.

Mag, Magar, gyökű helynevek:  450 db.

Bál, Bél: 200 db.

Bor, 200 db,

Szem, Sem  200 db,

Falu 75,

Barát, Brat, Prat 50, egyéb magyar szógyök 200Db.”

Ehhez adják hozzá a helységnévtárban nem olvasható folyó, és hegyneveket, HAB, BOR,  VÍZ, ÁR, PALA, CSÚCS, TALAJ, KŐ, FŰ szavainkat, melyek Franciaország szerte fellelhetők  és azt bizonyítják, hogy a térség első kultúrnyelve a magyar volt.

BELGÁK

A belgák leírása BEL-CAS, Bel-gas, Bál-kos szavunkkal tudjuk azonosítani. Hubert szerint szkíták voltak. Tudjuk, hogy aki a szkíta nyelven beszélt, az magyar nyelven beszélt.

Felhasznált irodalom: (Az idézett cikk Dr. Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete című munkájából, származik, mely szabadon idézhető, és a netről szabadon olvasható, a Magyarságtudományi Intézet szabadon felhasználható művei között. Kiegészítettem saját meglátásaimmal.)

2015.01.26.