89,NAGYSZENTMIKLÓSI KINCSEK 10. ÁRPÁD FEJEDELEM
Árpád fejedelem A
A nagyszentmiklósi aranykincs egyik kancsója oldalán azt látjuk, hogy a fehér magyarok legyőzték a fekete magyarokat a kijevi (kő vári?) csatában.
A fehérek szimbóluma a szárnyas oroszlán, a feketéké a párduc volt.
Értelme világos, a magyarok szövetsége megverte a másik magyar tábort, a további leletek olvasatából kiderül kik voltak ők.
Ügek fejedelmet valószínűleg a fekete magyarok küldték ki, hogy erősítést hozzon. Miért volt szükség Álmosig, Árpádig néhány emberöltőre? Mert ember is kellett, megfelelő gyermeklétszámra volt szükség, aztán felnőttként belőlük harcosokat nevelni, mert öregek bénák, kis létszámú haderő csak veszíteni tud.
Attila családjában a fekete elem, hullámos haj, sötétebb bőr, buja természet több nemzedéken keresztül öröklődött, vagy nemzedékek után is kiütközött. Ezekre más királyoknál még visszatérünk.
A Kaukázus és Fekete-tenger felett elterülő Szkítiában, amely az Iránból észak felé törekvő magyar népek felvonuló területe volt, többször hallunk fekete emberekről. Kézai Simon mester szerint: "Az ebben az országban lakó emberek tunya életet élnek, haszontalanságokon törik fejüket, az emberi méltósághoz nem illő nemi cselekedeteket művelnek, úri (értsd fehér) nőkre áhítoznak és inkább fekete színűek, semmint fehérek" . A hun időkből is van fekete adatunk.
Attiláról, a hun-magyar királyról megírják a források, hogy villogó szemű, sötét (teter) arcú és roppant buja természetű ember volt. Árpád apját, Álmos vezért testileg így jellemzi a krónika: "Maga Álmos csinos, de fekete arcú ember volt, fekete és nagy szemei valónak, termete óriási és karcsú volt, kezei hatalmasak, ujjai pedig vaskosak". Más írások szerint Krisztusi szent emberek voltak.
Ez a leírás tökéletesen illik a gyakran két méterre is megnövő, karcsú, szinte térdig érő kezekkel bíró Délkelet-Afrikában otthonos csinos négerre, a szerecsenre. A fekete szín itt sem világtájként szerepel és nem véletlenül említi a forrás, hiszen a negroid összes járulékos vonásait egyidejűleg adja. Árpád fia Zulta fehér bőrű volt, jegyzik meg a források.
De Zulta fia Taksony visszaütött őseire: "Szép nagy szeme volt és fekete puha haja" . A magas termet aztán öröklődött az Árpád családban: Szent István, I. Endre, I. László és III. Béla óriási növésűek voltak, Szent-László fejjel is magasabb, mint bárki más. 
Ezeknek a királyoknak az orra hatalmas tokmány orr, arccsontjuk szembetűnően fejlett és ajkuk, mint éppen Szent-László mellszobrán látjuk, tekintélyes vastagságú. (A képen Szent László fejereklye tartója.)Árpád-kori okmányaink és törvényeink említést tesznek az országban. élő szerecsenekről, akik - nagyon jellemzően- a királyok védnöksége alatt álltak. A szerecsenekről minden lexikon elmondja, hogy sivatagos vidékről kerültek Európába: Boldog Arábiából és Szíriából.
Az embertan tudósai szerint Európa első magas kultúráját "Európa I"-et ezek a kerek fejűek alakították ki. Akik magyar nyelven beszéltek?
Rovás lelet, Nagyszentmiklós Árpád fejedelem B
A székelyekről
A székelyek már itt voltak és Árpád elé lovagoltak. Ők is Attila király népe voltak, és szkíta néven szerepeltek a történelemben. Attila előtt ők voltak a vezető nép, vannak a neten honlapok amelyek ma is bemutatják a mai Buda helyén állott Ős-Buda, Sicambria nevű fővárosuk romjait. Együtt működtek Árpáddal az országunk egységének helyreállításában.
A kárpáti hun birodalomban élő magyar nyelvű népek közül a Hun és a Magyar után legjobban érdekel bennünket a Székely név, népi tömbünk keleti ágának ma is használt neve. A székelyekről forrásaink azt mondják, hogy nem az árpádi magyar csoporttal jöttek az országba, hanem már Attila király idejében is itt laktak: " Omnes Siculi qui primum erant populi Athyle regis" mondják a krónikák: "az összes székelyek, akik megelőzőleg Attila király népe voltak".
Ők azonban nem hun, hanem szkíta néven szerepeltek a történelemben, vagyis még a hunok előtt, a keleti oldalról jövő legelső magyar néphullámmal érkeztek vissza a Kárpát-medencébe Kr. előtt 700 és 510 között. Megérkezésük után fokozatosan birtokba vették az Alföld egész területét, ezt az ország közepén levő T alakú sík vidéket, a keleti határhegyekkel együtt. A hunokat közvetlenül megelőző időkben, amikor a szkíta-székelyek zöme még a Nagy-alföldön élt, tulajdonképpen az övék volt az egész Kárpát-medence felelőssége és a mai Buda helyén állott Sicambria nevű fővárosuk. Az első egységes Magyarország a Kárpát-medencében tulajdonképpen Székely ország volt.
Amikor a vezetés a hunok kezébe került, az új vezető nép mellett akkor is ők maradtak a legrangosabb nép. Hogy mi történt velük a Hun Birodalom összeomlása után, csak homályosan látjuk. Az Attila halála utáni bonyodalomban, úgy látszik, törzseik egymástól elszakadtak, egyesek a Vág folyó völgyébe sodródtak, mások a dunántúli Göcsej vidékre, de egy nagyobb csoportjuk továbbra is a sík mezőn maradt. Utóbbi helyen a krónikák szerint 15,000 lovassal rendelkeztek, ami igen tekintélyes katonai erőt jelentett akkoriban. Amidőn ezek meghallották, hogy Árpád vezérrel a magyarok egyik jól szervezett ága újra megjelent a Kárpátok bejáratainál, eléjük lovagoltak, fel egészen a Ruténföld határáig. Találkozásuktól kezdve egyesült erővel harcoltak és közös akarattal állították helyre az ország Attila halálakor felbomlott politikai egységét. A mai magyar állam alappilléreinek lerakásában tehát nekik óriási szerep jutott. A székelyek az egységes magyar állameszméért a későbbi időkben is mindenkor síkraszálltak, a török-korban épp úgy mint a trianoni bilincsek szétverésekor s minden más magyar néprésznél jobban tudták, mi a fennmaradás 1. számú parancsa. Még máig fülünkben csengnek Bocskai István erdélyi fejedelem aranyba és márványba kívánkozó szavai, amelyek megmondják, miért van ez így. Azért, mert a magyari nemzet fennmaradásának egyetlen módja: "Ha nem szakadozunk el egymástól."
"Thuróczi János 1488-ban kiadott krónikájában megerősíti a szájhagyományt, s a székelyek sajátjának véli a rovásírást: „a mi időnkben nem is kételkedik senki benne, hogy a székelyek azoknak a hunoknak a maradékai, akik először jöttek be Pannóniába, és mert az ő népük, úgy látszik, nem keveredett azóta sem idegen vérrel, erkölcseikben is szigorúbbak, a földek felosztásában is különböznek a többi magyartól. Ők még nem felejtették el a szkíta betűket, és ezeket nem is tintával vetik papirosra, hanem botokra vésik be ügyesen, rovás módjára”
A székelyekről a legrégibb írásos feljegyzések SICELI, SICULI, SYCLI: Sík-(h)elyi néven emlékeznek meg, a régi magyar kiejtés szerint H nélkül írva az összetevő második egytagú szó elejét. A nevet eredetileg kétségtelenül S hanggal s nem SZ-szel ejtették ki. Melich János nyelvtudósunk szerint ugyanis az Anonymus korabeli magyar helyesírás a mai SZ hangot nem S, hanem "kivétel nélkül minden esetben Z betűvel jelöli". Nem lehet tehát kétség afelől, hogy ez a név a magyar népnév képzés mintájára, két egytagú szó összekapcsolásából eredt, a szó végéhez illesztett i képzővel: Sík + (H)ely =, mai helyesírással' Síkhelyi értelemben.
A Székely név adott etimológiájának helyességét a földrajzi körülmények messzemenően támogatják. Sík helyen, mezőn való szálláshelyeiket az elbeszélő források gyakran hangsúlyozzák, talán éppen nevük magyarázataként. Megmondják például, hogy Attila halála után ők nem hagyták el az országot valamennyien, hanem népes csoportjaik a "síkhely mezején" (Chigla mezei) tartózkodtak Árpádék beérkezéséig. Az Attila-Árpád korabeli székelyek leszármazói zömükben ma már nem az Alföldön laknak, hanem a történeti ország keleti részében, Erdélyben. Ez azonban nincs ellentétben a név etimológiájával. Árpádék bejövetele után ugyanis a magyar népek egymás között felosztották az ország területét. Az új elosztás eredményeként az akkoriban legértékesebbnek tartott táj, a füves puszta (Pus-ta: Fűs táj) az ország vezető csoportnak, Árpádéknak jutott, a székelyeké pedig az ország Biharon túl elterülő keleti része lett, ahol ők meglehetősen függetlenül éltek.
Kaptak nagy helyet az országban, írja Kézai mester, "de nem Pannónia síkságán (non tamen in plano Pannoniae, azaz nem a Nagy-alföldön, ahol előbb laktak), hanem az ország határhegyei között". Miután így a székelyek földrajzi környezete megváltozott, logikusan vették fel az "erdő helyi" nevet. Ez utóbbi a forrásokban Erdew Eli, Erdew Elu alakban, szintén H nélkül szerepel. Feltehetőleg az-az ok is közrejátszott a síkhelyiek Erdélybe telepítésében, hogy ott ősidők óta szkíta telepek voltak, csakúgy mint a Kárpátok külső oldalán, és a két legnagyobb szkíta ág összevonásával kívánták őket erősebbé tenni. Az Erdew Eli: Erdőhely név akkor már régen forgalomban lehetett. Herodotos ugyanis a szkítáknak a Kárpátok előterében való megjelenését leírva előadja, hogy első ékeik "Erdő országban" (Woodland, a fordító szavaival), szálltak meg. Miután azonban a székelyek vagy másfél ezer évig viselték síkhelyi (székely) nevüket, az náluk népnévvé lett. Amikor tehát új helyükre mentek, régi nevüket megtartották, de ugyanolyan joggal használták a már régebben ott élő testvéreik "erdőhelyi" (erdélyi) nevét is. Ennyit az ő nevük magyarázatáról.
Rovás lelet, Nagyszentmiklós Árpád fejedelem C
Árpád név jelentése
Semmi kétség tehát, Árpád a hun királyi család leszármazója, s mint ilyen jogosan hangoztatta Attilával való rokonságát és azt, hogy az őt megillető örökség átvételére érkezett a Duna-medencébe.
Az Árpád-névnél hosszabban kell időznünk, mert így tudhatjuk meg, milyen rendkívüli erkölcsi elkötelezettség nehezedett viselője vállára. A nevet, hazai nyelvészeink komoly alap nélkül az "árpa" szóból eredeztetik, amihez egy D kicsinyítő képzőt illesztettek volna szülői, úgyhogy a név "kis árpát" jelentene. Keleti gondolkodás szerint, ez a magyarázat sem lehet helytálló, hiszen felháborító dolog lett volna, hogy egy világhódító fejedelem sarját, akit uralkodásra, világtörténeti szerep eljátszására szemeltek ki - a nagy hun birodalom helyreállítására - egy közönséges növényről neveztek volna el, még hozzá annak nevét is kicsinyített formában adták volna neki. A magyar múltat kisebbítő "álmos, árpás" és hasonló magyarázatoktól ideje már, hogy megszabaduljunk.
A Régi Keleten az Árpád- név igen régi korba nyúlik vissza; használatos volt már a kő- és bronzkorban és mindig uralkodókat jelöltek vele: Az első Árpád nevű királyokat a Kaukázus hegyláncai között, az Araxes völgyében találtuk, ahol több írásos emlék beszél róluk a Kr. e. IV. ~ III. évezred során. Onnan sokfelé rajzott ki a népesség s egy-egy rajt gyakran Árpád nevű vezér vezetett a kiszemelt földre, az új hazába, aki annak szerencsés birtokbavétele után rendszerint dinasztiát alapított.
Árpádot tisztelnek dinasztia alapítójukként az egyiptomi fáraók, s a név sokszor szerepel az egyiptomi bibliában is, az ún. Halottak Könyvében, ahol azt a kiadók ERPET alakban hangzósítják és szintén Árpád volt az, aki az egyiptomi XI. dinasztiát megalapította, miután a szétesett országot újra egyesítette és Thébában királlyá lett (katt az aláhúzottra, e honlapon elovashatja).
Tudunk egy ősi "Árpád Királyságról" is (Kingdom of Árpad), amely az Eufrátesz nagy kanyarulatának külső oldalán virágzott Kr. e. 740-ig. E királyság fővárosát is Árpádnak nevezték, s helyén ma egy Erfát ( erpát= árpád) nevű falu áll, az eredeti P hangnak F-fé változása után.
Találunk Árpádot a kisázsiai Halys ( Halas) folyó kanyarjában és volt egy Árpád Kréta-szigetén is. A név tehát valóban régi korba nyúlik vissza s az őshazai magyar népeknél igen előkelő személyek viselték.
Mivel az Árpád-név ilyen feltűnő szerepet játszott a Régi Keleten, különösképpen Egyiptomban, az angol kutatók nagy erőfeszítéseket tettek, hogy kiderítsék eredeti értelmét. A vonatkozó egykorú feljegyzések nagy részét Gardiner professzor gyűjtötte össze és tette közzé bámulatos munkájában. Hasonlóképpen járt el Budge professzor, aki viszont a név mitológiai vonatkozásait kutatta fel. Az ő vizsgálataikból tudjuk, hogy miképpen írták Egyiptomban az Árpád-nevet (erre Egyiptomnál visszatérünk)(Katt az aláhúzottra, a munkám e cikk után 1 évvel később került fel a netre, Az Árpád név benne van több egyiptomi magyar király hieroglif nevében!)
A legbővebb feljegyzésben az írásjeleket így találjuk: AR-P-A-T, AR-P-A-D. A négy írásjel után a "föld, hant" értelemhatározó következik s befejezi a szót az UR-jel. Helyes olvasása tehát Árpád (ért. hat.) föld ura. A név rövidebb írásában az értelemhatározót elhagyják, tekintve hogy ismert névről van szó. A nevet vizsgáló angol tudósok figyelme ezek után a PÁT, PET, PAD részlegre összpontosult s annak jelentését az értelemhatározó segítségével "föld"-ben állapították meg. Ezt a megoldást mi is alátámaszthatjuk, mert a magyar nyelvtörténet alapján tudjuk, hogy a Pad, Pod a szókezdő P elváltozása után lett mai nyelvünkben Főd (Föld) alakúvá, a torlódó L-hang jelzése nélkül. A név tehát mai hangokkal átírva: Ar-föld ura. Mi lehet mármost az első szó jelentése, az AR, amely a földfajtát határozza meg? A régi magyarban az Ar földrajzi vonatkozásban nedvességet, vizes helyet jelentett, bőven termő földet, aminő volt pl. a Nílus áradása által öntözött és megtermékenyített föld is. Gardiner professzor ezt az értelmezést tartja hitelesnek és az "Árpád úr" kifejezés értelmét kitűnő termőföldek birtokosának mondja.
Bizonyosnak vehetjük tehát, hogy a mi dunai Árpádunk neve nem török eredetű, hanem magyar, és azok is magyar nyelvűek voltak, akik ezt az előkelő nevet az ő számára Szittyaföldön kiválasztották.
Árpád történetének egy másik titokzatos fejezete az, hogy hogyan történt meg, hogy a hun származású, sötétes arcú férfi végül mégis a fehér magyaroknak szerzett országot és Hun ország visszaállítása helyett Magyarországot alkotott? Ezt a kérdést csak éppen a legutóbbi időben vetették fel s reá a "Kijevi csata" keretében és fekete Magyarország szerepének körvonalazásával próbálnak feleletet adni. Ez újabb elgondolás szerint az Árpád alatt bekövetkezett honegyesítést nagy diplomáciai tevékenység előzte meg, amelyben a Duna-medencében már korábban betelepedett magyar nyelvű néprészek kezdeményező szerepet játszottak.
Ezek hívták be az országba a valahol Kijev körül tartózkodó hun maradványokat és a türk-arab előnyomulás következtében Kelet-Európába szorított közép-ázsiai magyar törzseket, hogy mindnyájan egy hatalmas hun magyar szövetségbe tömörülve, ellenállhassanak az őket nyugat felől szorongató németeknek, akik Arnulf nevű királyuk (887-899) alatt újra felelevenítették a Nagy Károly korabeli expanziós törekvéseiket.
Talán éppen a Duna-medencéből ment a hunok közé Ügek azzal a feladattal, hogy kelet-európai rokonait és testvéreit, a hunokat és magyarokat tájékoztassa az új helyzetről s azokat az Attila-korabeli "népek szövetségének" felújítására ösztönözze. Az új- honfoglalás, helyesebben szólva a sok kis hon újraegyesítése Kijev elfoglalásával és a dunai bolgárok megtámadásával kezdődött, hogy a nagy vállalkozás idejére a hátukat biztosítsák és a Duna-medencében érdekelt bolgárok erejét megtörjék. Úgy képzelték el, hogy Árpád és Álmos vezetésével majd bevonulnak a Duma- medencébe és ott helyreállítják a Hun Birodalmat. A számításba ezen a ponton valami hiba csúszott.
A hunok főhatalmának a Duna-medencében való visszaállítása ugyanis eléggé kivihetetlen dolognak látszott, hiszen ott az egész Dunántúl, az Erdélyi-medence és a Nagy-alföld túlnyomó része a fehér magyarok különféle törzseinek kezében volt, ők alkották a nagy többséget, noha talán a nyugati Felvidéken szervezkedett fekete magyaroknak hatékonyabb politikai és katonai szervezetük lehetett, ők láthatták legközelebbről a fenyegető veszélyt és talán éppen ők voltak a kezdeményezők. A fehér és fekete magyarok erőviszonya hasonló lehetett a Kárpát-medencén kívül, Kelet-Európában is.
Ennek következtében, meg egyéb helytálló meggondolások (történelmi emlékezés) miatt a fehérek nem akartak a tervezett új birodalomban megint másodsorban szerepelni, mint Attila idejében, hanem magukat tekintették a főnépnek és maguknak követelték az elsőbbséget. Ekkor történt meg, hogy a feketék Árpádja a nagy cél magyar nyelvű népek fennmaradása - érdekében átállt a fehérek oldalára. E pálfordulás révén Árpád a honegyesítés előestéjén fehér sereg élén, a kijevi csatában megverte a feketéket, azokat a fehérek alattvalóivá és szövetségeseivé tette s a honfoglalás magyar név alatt indult meg.
( A magyarázó szövegek a Magyarságtudományi Intézet neten szabadon olvasható és általam elolvasott tanulmányai melyek közkincsek, tudatában és ismeretében készültek. Dr Baráth Tibor: A Magyar népek őstörténete interneten szabadon bemutathattó és idézhető kiváló munkája felhasználásával.) Ingyen kaptátok, ingyen is adjátok...
Most olvassuk el a lelet írását:
Rovás lelet, Nagyszentmiklós Árpád fejedelem D
Az arany edény olvasata
Ennyi bevezető szükséges volt, hogy az olvasók megértsék a kép olvasatát.
A képírás magyar nyelven jól értelmezhető. Ha ránézünk, a kép kiemeli egy fejedelem fiatalságát. Sorszámoztam az olvasatot, kövessék a képen.
1,Fején a haja – koronája: 6 fürt felfelé, kör alakban ÚR, ÉL jelentéssel.
= 6 ÚR ÉLÉN.
2, Szeme: Szem, Sasorr orra: Orr = szem+orr= szemúr, azaz ö a vezér. A feje hátra, Keletre néz, abból az irányból jön.
3,Bal kezével íjat markol: Ma.
4, Jobb kar felemelve: KAR együtt olvasva: MA+KAR= magyar.
5, A képen a teste alakja a legnagyobb, ruháján pöttyök ÚR jelek, ebből tudjuk, hogy Ő a legnagyobb úr, az urak ura.
6, Ezt a pontot a 16-ossal összefüggésben ismertetem.
7,Oroszlánon ül, aminek ember feje és szárnya van. Az oroszlán ősi neve: magaru-n ül, tehát
MAGYAROK URA, VEZÉRE és mivel felette van, ÚR- SZÉKÉNEK =( or+szágának) azaz MAGYAROK ORSZÁGÁNAK URÁT értem rajta.
8,9, Szárnyak: egyik 4 másik 3 hangsúlyos madártollból áll. A madár (Turul) az Árpádok fontos jelvénye, madár jelentése képírással= magyar.
A tollak: 4+3=7: 7 MAGYAR-t írnak. Mind a 7 vezér megbecsült nagyúr, a magaru testét borító számtalan ÚR jelentésű pötty jelzi. Nincs más közöttük, csak kiváló magyar a 7 bolygó tulajdonságainak erejét képviselve.
10,Ember feje van az oroszlánnak, fentről lefelé olvassuk.
A korona jelei: a korona királyt jelent. Közepén a jel hasonlít a bika szarvára ( akkor erőt jelent), a Bika Egyiptomban termékenység, férfierő volt.
Szimbolizálja a félholdat is, alatta háromszög, rovás régi S, jobbról és balról az ív minta N. ( A többi jelet a képen nem tudtam megbízhatóan nagyítani, olvasatát a 14. pontban lejjebb írom Á R P D.)
A Hold jele este van, EST-HOLD-URA = ESTHON URA azaz ahol a Hold (és a Nap )
lenyugszik, a Nyugati hon ura Árpád.
11,Fej a korona alatt: Szem + orr + száj + szakáll régiesen kapes és alakja a háromszög rovás eS. A szavak összeolvasása és rokon csengése ( azzal a módszerrel, ahogy az énlaki templom rovás és képírását olvastuk, lásd a honlap elején).
Szem orr száj kapes es = SZEM URaság KÉPE EZ.
Vagyis az Isten helyettese, Isten után az első. Az egyiptomi magyar királyaink Isten földi helyettesei voltak. ( Vissza térünk az egyiptomi magyar királyainkra mikor Egyiptomi Őshazánk leleteit magyar nyelven bemutatjuk közösen elolvassuk és ismertetjük.)
12,Ha a fejet az egész magaruval összeolvasom:
6 ÚR ÉLÉN Ő A VEZÉR. MAGYAROK URA A LEGNAGYOBB ÚR, AZ URAK URA. MAGYAROK ORSZÁGÁNAK (=ÚR SZÉKÉNEK) URA, 7 MAGYAR Úrnak, ESTHON (=Nyugati Hon) URA. SZEM ÚR (magyarok ura) KÉPE EZ.
13,Az íj markolatát markolja MA az íj egyenes részét eS a másik karja hangsúlyosan áll és feszíti az ideget: „Karja áll”.
Összeolvasva: MA ES a KARA ÁL= MA EZ A KIRÁLY.
14, DE KI A KIRÁLY?
Korona háromszöge fektetve rovás A-Á
Vízszintes szemöldöke régi rovás R
Arca szögletessége régi rovás P
Szakáll háromszöge régi rovás D
Összeolvasva: ÁRPáD.
A korona jobb és bal oldalán összerótt jelek elmosódottak, de úgy látom, az Árpád jelet és nevet írja kétszer a minta, betűi a 6. pontban.
15, A kép alján a lábak körvonalai rovás betűk, bejelöltem a hitetlenkedők kedvéért. ÁRPÁD nevet írják.
Árpád feje hátra néz: a kijevi csata a Kárpát-medencétől keletre, hátrébb zajlott, ezért a legkisebb testalkatú ábra a párduc a fekete magyarok jelképe a hátsó, farsi résznél támad.
Teste pöttyös, vonalas, ők is urak e jelek szerint. Az ősi iratok szerint 7 kun vezér és a fekete magyarok álltak szemben Árpáddal Kijevnél, de mind túlélte?
16, Hányan? Nyakán a sörénye 3 jel, tarkója N, füle kör: úr.
Összeolvasva: URAK HÁRMAN.
Feje jelei rosszul kivehetők. Ráugrik, rátámad a többségre: ők akarták a vezető szerepet.
6, A nyílvessző a rovás Cé, az íj alakja oda rajzoltam pirossal régi rovás EZ
Összeolvasva CÉL EZ.
17, Farka alakja US-ÚR kis dísz 3 db N farok íve N a farok horga régi rovás G.
Olvasva: ŐS ÚRNAK 3 ENGEDELMES. (A többi elesett? Nem hódolt be és az életével fizetett?)
18,A képet körül vevő 4 kör mintázata:
magok: mag-urak vagyis magyarok
n-n-ek: un-nik, vagyis hunok.
MAGYAROK ÉS HUNOK EGYSÉGE. ( szövetsége).
Az olvasata, mint közkincs, a honlapra való hivatkozással szabadon publikálható, mi olvastuk először, 2011-02-16.
Az interneten nem találtunk hasonló leírást. Az első rész bevezető ismertetője a Magyarságtudományi Intézet honlapjáról ingyenesen felhasználható olvasmányokból származik. felhasználva: Dr. Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete c. munkát.
Közölve: 2011-06-16
E honlapra átmentve: 2015.04.23. ( Olvasatom szabadon bemutatható a honlapra való hivatkozással és Kissúrék rovás olvasatai" megjegyzéssel.) Aki nem hiszi, járjon utána...
