41,SPÁRTA
Spárta
A dór betelepülés kisebb kötelékekben, hosszabb időre elosztva történt. Nem nagy hadsereggel, mint a szárazföldön az asszír hódítók ezt tették. A kánaáni térségben is ez volt a kezdeti taktika, lassú beszivárgással átvették a hatalmat, háborús bandák gyilkoltak, terményeket, falvakat gyújtottak fel, fosztogattak. A kánaáni városállamok összeomlottak. A szövegre kattintva a térképen középrészen találnak Dór nevű várost.
A Balkán-félsziget és az Égei-szigetek nem alkottak egységes államot, nem volt egységes hadseregük egy főkirály alatt. A városállamok falvakkal, kiskirályok vezetése alatt éltek, és gyenge katonai erővel rendelkeztek.
A dórok támadásai idején elég volt néhány csapat fegyverest partra tenni, hogy hatalmuk alá vonják a fegyvertelen, békés falusi lakosságot. Ha voltak is fegyvereik, inkább vadászatra, mint harcra használták azokat. Az íj, nyíl, pajzs, lándzsa, vagy kő-bronz fegyvereikkel nem tudták magukat és családjaikat megvédeni a vasfegyverekkel érkező, jól
képzett jávániak, dórok, dánok kegyetlenkedéseivel szemben.
(Mai korunk párhuzamai: a világháborúkban elfoglalt magyar területeken fegyveres csoportok gyilkolták a magyar lakosságot, miután a magyar hadsereget lefegyverezték. Magyarország területének 2/3-át elosztották maguk között, és terrort alkalmaztak. Jelen évtizedeinkben mernek beszélni a délvidéki, erdélyi, felvidéki népirtásokról. A háborús bűnök nem évülnek el, az elűzötteknek, meggyilkoltaknak és utódaiknak, jár a kártérítés.- De erről ne többet... térjünk vissza Spártához.)
Az új népcsoport első sikeres behatolása a Maur = Mór – félszigeten történt. A hatalom megszerzésekor átnevezték Pelopsnak, ma is Peleponessos – félsziget a neve. A Eurótas folyónál, Spártában állították fel a fővárosukat. Az asszírokra jellemző kegyetlenséggel az árja - magyar – lakosságot HALOTTÁ = helóta nyilvánították. Polgári, emberi jogaiktól megfosztották őket. Szabadságukat elvették, de nem voltak rabszolgák, feladatuk a dórok számára való termelés és munka volt.
A kb 10-szeres őslakosságot fegyveres erőszakkal nyomták el. A betolakodók főfoglalkozása a kizsákmányolás, fegyverben állás, katonáskodás és a terror megszervezése volt a magyar népek – őslakosok felett.
Az északi részeken egyelőre a hatalomátvétel nem sikerült. Magyar - árja vezetés alatt maradt Thessália, Attika, Achaja, Megara, Árkádia, Athén. A betelepülő dórok itt alul maradtak.
A Peleponéssos Spárta vezetésével dór vezetés alá került. Nézzük meg újra az Odüsszeát. Homérosz beszámol az Íliászban Trója elestéről. Az Odüsszeában ír egy utasról, aki Ithakától – Trójáig, Krétától – Egyiptomig, Kis-Ázsiától a Balkán nyugati részéig utazgatott. Harcolt, gyilkolta a népeket, míg haza nem költözött.
Még nem tudjuk, hogy a dórok hódításait és partraszállásait egy az aktuálisan kiválasztott, a helyszínen mozgó, asszír szolgálatban álló diplomata, véres kezű, Odüsszeusz szervezte –e meg.
Minden esetre gyanús, hogy az Odüsszea burkoltan ezt is bemutatja, mikor már olyan idők jöttek, hogy magyar helyett tanácsos volt görög nyelven beszélni. Korábban magyar rovással írt szövegeket fordítottam és mutattam be: Mesa-kő a témáról magyar nyelven ír.
Egy korábbi, asszír szolgálatban álló felderítő és diplomata munkát végző, a szárazföldön folyton utazó házaspárt ismerünk: Ábrahám – Sára párost.
Ők a Mezőföld (Mezopotámia) Úr városából elindulva, pásztoroknak álcázva, fegyveresekkel kísérve, Úr-tól Egyiptomig mindenütt megfordultak és félelmet keltettek. Pénzzel el volt látva bőven. A térséget kikémlelték és mindenütt háborús bandák keltettek riadalmat az őslakos népek között. Ez szintén lassú beszivárgással kezdődött, úgy, mint a Balkánon.
(Ábrahám atya útvonala, eredetijét a képre kattintva látja.)
Egyiptom volt egyedül, aki megfelelő katonai erővel ellenállt a nyomásnak. Egyiptom állt fenn legtovább az ősi magyar államok közül. Amíg a fáraóknak (főuraknak) volt megfelelő népszaporulata és katonai ereje, tudták fizetni és élelmezni a 100.000. fős északi hadsereget, az idegen megszállásnak, támadásoknak ellen tudtak állni. Egyiptom déli határain szintén 100.000. fős hadsereg állomásozott.
Mikor válságba került az ország és elmaradtak a bérek, a hadsereg dezertált. Délre költöztek parancsnokaik vezetésével, és Afrika felé terjedt tovább a magyar kultúra. Innen is mutatunk be magyar rovással leleteket.
2014-12-03.
