Jdi na obsah Jdi na menu
 


102,VILÁGURALOM ASSZIRIA VEZETÉSÉVEL

Az Asszúrra, Márira, Babilonra támaszkodó erődítményrendszer kb. 200 évig védte a magyar népeket.

 

Ma Arab – félszigetnek nevezett területen is folytatódott a védvonal. Yemen, Hadramaut,, Sába, Márib fővárossal és Mén királysággal. Eritreában ők alapították az Axumi királyságot. Axum: Ég-szem, a Nap neve. Főleg fűszer és tömjén kereskedelemmel foglalkoztak, és öntözéses mezőgazdaságuk volt. Kr. e. 10. századig virágzott a magyarság élete.

A magyar népek keleti határa Kr.e.1650-1500 körül meggyengült, nem tudott a katonai nyomásnak tovább ellenállni. A védvonalat Asszíria és Babilónia határán áttörték és elfoglalták Assur várát. A sivatagi népek benyomultak Babilóniába és azt is elfoglalták.

 

A régi rend őrei menekültek nyugati irányba, hogy ott újabb védvonalat hozzanak létre.

A hódítókat asszúriaknak nevezték el. A menekülők közé előzőleg befogadott nomádok is bele kerültek. Jöttek a beépített ügynökök is. Az egyiptomi Kos honban: Goshen elhelyezett József-féle család is megérkezett. Egy jól védhető bázist hoztak létre a magyar népek: a kisázsiai Halas folyónál, ma Kizil Irmaknál levő fennsík. Ezt a területet a Szíriában élő hét magyar törzs egyesített katonai erővel birtokába vette. Az új hatalom Hét-úr-országa lett. Héti-ta néven őket nevezik hettitáknak. Karkemis (Karika mása, Napváros), Damaszkusz (Dámaszék), ÁrpádAleppó (Haláp) és a Habúr folyó vonaláig katonai erődítményekkel védték a magyar népeket. A déli irányban levő másik magyar hatalommal, Égi-tával (Egyiptommal) is rendezni kellett az új birodalomnak a viszonyát.

 

Egyiptom és Hétország között Kr. e. 1279 körül jött létre szövetség. A szerződő felek egymásnak békét és barátságot fogadtak. Kölcsönös katonai segítségnyújtást ígértek, ha egy harmadik hatalom megtámadja őket. Ez a korban Asszíria volt.

 

 

 

Asszíria a világuralmat tűzi ki céljául

A Tigris folyó partján, asszír területen nomád törzsek gyülekezhettek minden zavar nélkül, hogy a tejjel mézzel folyó országok gazdagságát megszerezzék, az őslakókat elűzzék vagy kiirtsák. Egyre nagyobb tömegekben érkeztek…

Az őslakó magyar népek a gazdasági megélhetési bevándorlást nem tudták tovább megállítani. A migránsok a hatalomba fokozatosan kerültek. Beálltak a magyarok sorai közé: földért, élelemért, fizetésért. Bekerültek a katonaságba, a műveltebbek tanulhattak, köztisztviselők is lehettek. Akik jó katonák voltak, katonatisztekké is előléphettek, helytartóként is mutathatták egy vár, város katonai parancsnokaként a hűségüket.

undefined

Asszír hódítások (katt a képre)

 

A hatalom megszerzése Kr.e. 1365-1330 körül történt. Egy kapitány fellázadt és magához ragadta a hatalmat: Assur-u-ballit: A só-úr-bál-lett. A homokföldi Sóvár (asszur) ura istenné nevezte ki magát. (Egy kutató szerint a magánlevelezése megmaradt és Kis-satinak nevezi magát. Kb 100 év múlva I Salmaneser uralkodott.(Kr.e. 1274-1275 körül.) Az ő hadjáratain jelent meg a pszichológiai hadviselés eszközeként alkalmazott látványos, brutális kegyetlenség (tömegmészárlások, megnyúzott vezetők bőrének városfalra szegezése stb.) a legyőzöttekkel szemben.

 

Mikor asszírban megtörtént a többségbe került nomádok hatalomátvétele, nem történt azonnal változás. A magyar földművesek tovább művelték földjeiket. A magyar városi lakosság részt vett a közigazgatásban, kormányzásban. Az asszír királyok belevették trónneveikbe a magyar szavakat Úr: ar, er, ősúr: eser, Bál, pal, Mén, man neveket. Magukat elkezdték élő istennek nevezni. A király nevét követte a sarmati úr cím. (Szarmaták is innen valók, Só-úr-mat-ja, földje. Sarmati szó összecseng a gyarmati, gyarmaton élők nevével is.)

Tiglathpileser (Kr. e. 1114-1076 körül) neve az eredeti szövegekben Tu kulti bal es ara ami Keleti-Bál-Ősúr szóval cseng össze, előre téve látjuk a Ta- országa szótagot.

A magyar kultúrába ültek bele és azt átvették. A helytartó neve is tartani méltóságot viselte.  MAGASRANGu URAK A KIRÁLY MEGBÍZOTTJAI, VÉGREHAJTÓI kipe, Képe címmel a király képe képviselője voltak. Hanganyagában fokozatosan torzuló magyar nyelvet használták.

 

3. Tiglathpileser (Kr.e.745 körül) asszír szempontból nagy hódító, magyar szempontból véreskezű tömeggyilkos volt.

A kultúrát továbbra is magyar népek vitték. Egy írni tudó királyról tudunk: Assurbanipál: Assurban lakó Bál. Ő Babilonban tanult meg írni és olvasni. Felkutatta a magyarok minden írását és tudományát a ninivei palota könyvtára részére azt lemásoltatta. Halála után a népirtó birodalom megindult a végső pusztulás felé.

Az uralkodói eszmény félrecsúszott: míg a magyar királyok Isten földi helytartóinak nevezték magukat, az asszír királyok földön élő istennek képzelték magukat. Az asszír király az isten és az úr, ezért mindenki köteles neki engedelmeskedni. Aki nem így tesz, az az isten ellensége, ezért elpusztítható, gonosz, lázadó, bűnös. El kell pusztítani, adták ki a magyar népekre a parancsot, mert ők az egy Istent tisztelték, mint azt előzőekben már bemutattam. Istent a magyar népek sokféleképp nevezték. Bál, Bél, Az Ős, Égúr, Napúr, Szemúr, stb. Az asszír szövetség vallási fanatizmussal fogott hozzá a magyar népek gazdagsága megszerzéséhez, az akkor ismert világ meghódításához.

 

Miután a hatalmat átvették Asszírban, beültek a kész magyar kultúrába, hatalmi szervezetbe, amelyeket a magyar nyelvű mauri és boráti, hétországi népek alkottak és tartottak fenn.

Asszíria a bibliai feljegyzésekben.

„Oszlopot építettem a városkapuja előtt, megnyúztam minden lázadó főemberét, és az oszlopot a bőrükkel borítottam be; némelyiküket befalaztam az oszlop belsejébe, másokat az oszlopon lévő karókba húztam . . . , és a lázadó tisztek, királyi tisztviselők végtagjait levágtam . . . Sok foglyot tűzben égettem meg, sokakat pedig élve vittem fogságba.” A régészek az ásatásaik során az asszír királyi paloták falain olyan képeket találtak, melyek a foglyok szörnyű bántalmazását ábrázolják."

" Ninive pusztulásáról szóló próféciák i. e. 632-ben teljesedtek be. Ekkor esett el Ninive a babiloni és méd csapatok kezétől..." a magyar seregek szövetségeseik összefogásával a sátáni birodalmat legyőzték.

 

Az asszír kultúra a magyar kultúra átvétele volt.

Az asszír istenhit:

- a király az Isten földi képviselője.

- az a hatalom jár neki, mint az Istennek.

- e földön ő az úr, és ő az élő isten. Ezért mindenki köteles parancsait teljesíteni.

- aki nem ezt teszi, azt el kell pusztítani. Oka, hogy istenkáromló, ezért isten előtt utálatos.

Az asszír királyok az összes kóborló népek (sóföldi, szem földi, szem-i-ta) népek pártfogójának mondták magukat.

A kor modern ideológiája: „ha jössz, az úr (asszúr) elhelyez… neked adja a Habúr folyón túli népek házait, földjeit… de az úr, a te istened és, az élő isten leszek.” (Nem kell a Haburat Hábúrnak írni.)

Igyekeztek a sivatagosodás elől vándorlókat a Habúr folyón túlra, nyugatra irányítani. Az értelmesebbeket ösztönözték, hogy ott tanuljanak, beépüljenek a katonaságba, királyi udvarokba, szerezzék meg a kulcsállásokat. Alkalmas időben pedig vegyék át az ország irányítását, ahogy az élő isten az asszír király parancsolja. Asszírból és Ninivéből kém és futárszolgálatot működtettek. Beépültek a városállamok vezetésébe. Tanácsokat adtak, befolyásos személyek családjába beházasodtak… Igyekeztek magas rangú személyeket kompromittálni, intrikákat, utasításokat, híreket terjesztettek. Tüzekkel, gyújtogatásokkal, háborús bandákkal a lakosságban riadalmat, félelmet keltettek. Beindult a terror, vagy szabotázs a nyugati magyar tájakon…

Egy szárazföldön folyamatosan utazgató Ábrahám – Sára párost ismerünk, akik pásztoroknak álcázva, fegyveresekkel járták Kánaánt, eljutottak Egyiptomig, a fáraót is kompromittálták. Királyi udvarokban fogadták őket, mint az úr, Asszúr, Asszír birodalom nagyköveteit. Az úr ügyvivőiként volt állandóan mindenre pénzük. Fő feladatuk a kánaáni törzsek erejének a kikémlelése, a lakott terület gazdagságának felmérése, és gyanús eseményekkel riadalom keltése volt. A nyugati országokban az Úr ügyvivői, követei felmérték a térség gazdagságát, kikémlelték katonai erejét és gyenge pontjait, az erőviszonyokat.

 

 

Felmérik az esélyeiket Kánaánban és Egyiptomban

Az asszír királyok a Habúr folyón túlra irányították rokon törzseiket.

„Vonulj ki lakhelyedről arra a földre, amelyet mutatok neked"… tőlük várták Szíria, (Hétország), Kánaán, Egyiptom, megszállását és elfoglalását.

A Biblia sok, hiteles feljegyzést tartalmaz Ábrahám, József, Mózes feladatairól és megbízatásairól.

 

Ábrahám

Az Eufrátesz és Habúr folyó körüli területen, Úr-hoene = Úr-hona nevű országban született. Haran (Hárán Ra-hon szavunk összetételének olvasva Úrhona) városban. E terület Padan Aram néven is ismert, a rovás szerint visszafelé olvasva Ma-ar-nad-a-pa = Magyar nagyapa országa.

Ábrahám eredeti neve AB-ram, a Habúr folyó, hab, ab és úr, ra szóösszetételt látjuk nevében. Habúr vidékéről származó embernek olvasom.

Asszír megbízásra a Dél-mezopotámiai Úr városba költözött. A magyar lakosság OHRAM – uram-ként szólította. Az itt élő hettiták és maúri magyarok is rangos emberként fogadták. Ebből és későbbi tevékenységéből következtetjük, hogy az asszír királyi családhoz kötődött.

Diplomáciai szolgálata Úr városában kezdődött. Szobrokat készítettek melyeket ma szentek szobrainak, vagy istenszobroknak nevezünk. A megrendelő főpapi vezetőréteggel így ismeretségbe került.

Kitört a botrány, mikor összetörték e szobrokat. Ez a vallásos emberek szemében bűn volt. E miatt távoztak Úr városából, és furcsa egybeesés, hogy épp akkor nomádok csapata támadta meg a várost, miután isten hívására kivonult teljes vagyonával és elindult arra a helyre, melyet majd istene kijelöl számára. A várost terrortámadás érte, asszír szokás szerinti gyilkolás, rablás, erőszak gyújtogatás, népirtás. Az úr – az asszír király Ábrahám családját időben kimenekítette. Kétségtelen, hogy Kr.e. 1200 táján a terrortámadásokban Asszíria volt a szervező és megrendelő. Az asszír királyok szervezték a hatalomátvételt, minden városállam megdöntésénél. Itt a sikertelenség után Ábrahámot Háránba (úr.hon-ba) irányítják vissza.

Rövid pihenő után az Asszír király megparancsolja neki, hogy költözzön át Kánaánba. ez időben ez volt a célpont: Asszíriának kikémlelni, kémkedni, felmérni az erőviszonyokat.

Szent Sólyomtól (Hiero=szent, Solyma =sólyom, ma Jeruzsálem) északra Sekhem = Székem városában a királynál tesz látogatást.

Majd felkeresik az asszír ügynökök és Egyiptomba küldik.

(Ábrahám útvonala, eredetiért katt a képre.)

Egyiptomból kiutasítják… Palesztínában (pal=bál, est = est, nyugat = Bál isten nyugati országában) Kánaánban várják az ügynökök az új paranccsal.

„Eredj, és járd be keresztül-kasul ezt az országot!” Gen,3,17. Ábrahám megfigyeléseit – a kémjelentéseket leadta az őt felkereső futároknak, a kor szóhasználatában az úr embereinek, az aktuális földi isten követeinek.

Mindig biztosították, hogy értékes szolgálatait Isten megjutalmazza. Emlékeztették, hogy őt és családját az úr Káldeában karonfogva vezette ki a város elleni támadásból. Itt is vele lesz Asszúr – az Úr.

Történt, hogy három asszír ügynök érkezett Ábrahám táborába. (Az árulástól ábra-ábrázatja hám-hámlik?) Ábrahám és Sára (Száraz? Terméketlen? GYERMEKÜK EDDIG NEM SZÜLETETT.) Vendégszeretettel és étkezéssel fogadta őket. Távozáskor a vezetőjük kijelentette: egy év múlva fia fog születni, akit nevezzenek el Izsáknak. (Izsák – I ság –Jóság?) Sára is átváltoztatta a nevét Szárazról Sárlikra, mert mostantól kezdve termékeny lesz. (A lovaknál a fogamzó képesség állapotát nevezték őseink: sárlik a ló.) az eddig terméketlen Sáránál az orvosi beavatkozás megtörtént? A fogamzást gátló eszközt eltávolították?

Ábrahám első gyermeke Hágártól (hungártól?). Szármarása egyiptomi hun nő, a meddő Sára egyiptomi szolgálója volt, aki „adá azt Ábrámnak az ő férjének feleségül.”... Ekkor az Úr angyala jelent meg Hágár előtt, és azt mondta neki, hogy az Úr meghallotta a gyermek zokszavát, ezért segítségére siet, hiszen az a szándéka, hogy Ismáelt nagy nép atyjává tegye. Az angyal segítségével Hágár rátalált egy kútra, és így megmenekültek a haláltól. Hágár gyermekével együtt Párán pusztájában telepedett le. Itt Ismáelből kiváló íjász vált, és Hágár szülőföldjéről, Egyiptomból szerzett feleséget számára." asszíria róluk is gondoskodott.

Sóvár és Gömör

A három asszír követet (ügyvivőt) ábrahám (Héber hon), Hebron tájékáról a Hold-tenger (Holt-tenger) felé vezette, hogy Szodoma (Sóvár) és Gomora (Gömör) városát megtalálják.

E városokat az asszír király parancsára el kellett pusztítaniuk, mert azok nem engedelmeskedtek az Asszíriában élő istennek, ezért nagyon bűnösök voltak. Paráznák és istenkáromlók, akiket el kell pusztítani. (A só lepárlásából meggazdagodott a lakosság, és valószínűleg a térségben Bál tiszteletén éltek.)

Ábrahám figyelmeztette a terroristákat (gyújtogatókat?), hogy itt él Lót az ő unokatestvére a családjával. (Épp ő volt, aki a lányaival bordélyt működtetett a térségben. Ki a parázna?) A hongálok, akiket isten angyalainak fordítanak, mi tudjuk, hogy szumírban a hongálok országnagyok voltak, éjszaka érkeztek Lót-hoz. Lótot és családját a sziklák mögé vitték fedezékbe. Ezen az éjszakán Sóvár és Gömör házai és környéke megsemmisült.

Amit a bibliai történet leír, kutatók szerint atombomba pusztításával egyenlő. a térségről hosszú ideig nincs feljegyzés, úgy tűnik, a környéken a terrortámadás után semmilyen élet nem maradt meg.

Vannak más írások, főleg Indiában, melyek leírják a repülők és űrhajók harcát, s hogy más bolygóról jött emberek atombombákat is bevetettek. Néhány megmaradt fegyvert a túlélők igyekeztek biztonságba helyezni, és megőrizni. Alapos a gyanú, ezt az asszírok megszerezték és felrobbantották, hatalmas félelmet keltve a térség lakosságában.

 

Hettita –birodalom, Hétország eleste

Ugyanilyen gyújtogatás és sivatagból jött csapatok áldozatává vált a Kr.e. 1190 körül elesett hétországi főváros Hattus (Hét-törzs központja) a Halas –folyó kanyarulatában. A magyar népeket akkora támadás érte, hogy a kutatók eddig nem tudták megmagyarázni a hatalmas tűzvész okait és a birodalom szétesését. Hétország soha többé nem kapott életre. Az egykori nagyhatalomból a szíriai, távolabb elő városállamok maradtak életben még egy ideig. Laza szövetségben éltek saját királyaik vezetése alatt, és kölcsönös katonai segítségnyújtás jellemezte őket, ha egy harmadik hatalom megtámadná valamelyiküket. Ebben a korban ez csak Asszíria volt.

(Eredetiért katt a képre.)

Az asszír kémek, diplomaták, bevándorlók, terrorcsoportok a Régi Kelet nyugati felét elérték. Az akkor ismer világot meghódítani akaró asszír király parancsát követve bámulatos eredményeket (rettegés, megfélemlítés, támadások, gyújtogatás, stb) értek el a magyar népek kárára.

 

filiszteusok (pilistim - pilisiek)

A pilisiek Kr.e 1200 körül érkeztek az Égei tengeri katasztrófa területéről, itt hajóikkal partra szálltak. 5 városuk volt és minden erővel, erős katonai szövetségben a végsőkig tartották magukat.

(Eredetiért katt a képre.)

Ábrahám (korábban) feleségével az úr utasítására a tengerparti részre siettek. Pénzben nem volt hiány, mert az utazgatások minden korban sokba kerültek, csak vagyonos emberek tudták a vendéglátást, fogadót megfizetni. Ábrahám most Gerár városában Abimelech király udvarába ment. Feleségét testvéreként mutatta be, aki bekerült az udvari hárembe. (Gen. 20,1-18.) Mindez előre megtervezett út volt (Gen 20,13.) az induláskor kapott utasítások szerint. Miután a kémek megtudták, amit akartak, kiderült, hogy a király férjes asszonnyal hált, és nagy botrányt csinált Ábrahám a beszivárgott migránsokkal. (A módszer ma sem változott, nőkkel férkőzni fontos vezetők közelébe, majd megbuktatni őket.)

Ismét jöttek az úr angyalai – hongálai – országnagyai. Az élő isten küldöttei. Az asszír udvarral végig jó kapcsolatai voltak Ábrahámnak.

Az asszír király az egész földkerekség birtokosának képzelte magát. (Exous 19,5.) Elképzelt birtokából Ábrahámnak és utódainak ígérte az Egyiptom folyójától a nagy Eufrátesz folyóig terjedő földet. Mai szavainkkal Szíriát, Kánaánt, Palesztinát, a mauri magyarok országait és városait. (Gen, 12,7  15,18)

„Neked adom és az utánad jövő leszármazóidnak azt a földet, amelyen most idegen vagy, az egész kánaáni földet örök birtokul, de én maradok az ura.”

Asszíria, - az Úr (asszúr) Ábrahámnak és utódainak hűbéresi haszonélvezetet ígért a vezetése alatt.

Az asszír királyok sokáig nem tudták ígéretüket teljesíteni, mert nem sokasodtak meg eléggé a bevándoroltatott csoportok, hogy átvegyék a hatalmat.

A MAGYAR NÉPEK MÉG TÖBBSÉGBEN VOLTAK. És vendégszeretőként megtűrték a vendégeket, nem űzték vissza oda őket, ahonnét jöttek.

Az asszír király ígéretét Izsáknak (Jóság) és Jákobnak is megígérte. (Jákob = jót kap szavainkkal összecseng, és kétszer is jót kapott, az atyai áldást és az örökséget. Ha rovással leírva visszafelé olvasom, BOKÁJa szót látjuk, aki másodiknak született, és fogta ikertestvére bokáját, írja a Biblia.)

Mózesnek (Moses, Mezős, Mosás) e dolgot írásba is foglalta az aktuális asszír istenkirály.

 

Ábrahámot Assziria bőven ellátta költőpénzzel. az ígért birtokot már öreg korára látta, hogy Assziriától nem kapja meg. Ezért maga próbált földbirtokot vásárolni, jobbat és kényelmesebbet, mint a kopár, füves vidékeken felállított sátrak. A megtakarított pénzét Sára halálakor használta fel. (Gen.23) A Biblia szerint Ábrahám Arbakban (Ar-úr, + bak szavunk) megjelent a hettiták nagyjai „hét fiai” előtt és így adta elő kérését: „Én idegen vagyok köztetek. Csak egy utas. Adjatok nekem egy sírhelynyi birtokot nálatok.”

A magyar hettita urak Ábrahám asszír kapcsolatairól tudtak. Nagyságos fejedelemnek szólították. Úgy gondolták jó vele jó kapcsolatban maradni. Igen sok pénzért, 400 ezüst sékelért épületekkel ellátott, gyümölcsfákkal beültetett komoly birtokot vásárolhatott. (Megkezdődött az idegenek földvásárlása?) Elnevezte Hebronnak, amint már elemeztük a szó-összetételt, olvashatom: Habúr hona, vagy Héber hon néven.

A vásárlást a szokásos alku előzte meg. A Bibliában benne van: „Kirjath arba” és „Makh pelah” utalnak a szerződéskötés lényegére: Kérjed árban, vagyis ne ár alatt, ne ingyen,. Megegyeztek, az alku jól sikerült, a kért összeget makh pelah = megfelezve megalkudtak.

 

A bevándorlók, akiket asszírnak és sivataginak, (só-mentinek) neveztek a magyar lakosság arányához számítva nagyon kevesen voltak. Ha a megszállás sikeres lett volna, Ábrahám nem hangsúlyozta volna, hogy itt idegen, utas, vándor és hontalan.

A hatalomátvétel nem sikerült, és évszázadokkal később élet-halál harcot kellett vívniuk a kánaáni városoknak az életben maradásukért. Az asszír szövetségben felszaporodott fegyveres csoportok egyesével győzték le és gyilkolták le a városok lakosságát, a várak elestekor.

 

Az asszír szövetségben még olyan kevesen voltak, hogy Arám földre (visszafelé olvasva Aram – ma-ar, maúr, magyar) HÁRÁNBA (Úrhonba) utazott Ábrahám fia, Izsák, hogy asszír parancs szerinti lányt tudjon feleségül venni, saját fajtájából. De ez már másik történet...

2016.06.01. (Felhasznált irodalom: Dr. Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete, és a Magyarságtudományi Intézet szabadon bemutatható és felhasználható művei, Wikipédia adatai, képek forrása internet szabadon bemutatható képei.)